Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az országgyülés feloszlatásáról ex-lex-ben [könyvismertetés]

IRODALOM. Az 1848 : IV. t.-cz. taglalása után azt vizsgálja Tetétleni, hogy az 1848-as törvénynek a feloszlatásra vonatkozó és három pontban összegezhető rendelkezéseit miben módosította az 1867-es törvényhozás. Mindenekelőtt konstatálja, hogy az 1867 : X. t.-cz. szerint a király feloszlatási joga feltétlen, mert mig az 1848 : IV. t.-cz. 6. §-a tartalmaz egy emberileg bizonytalan priust, melynek bekövetkeztéig a királyi jog nem gyakorolható, addig az 1867 : X. t.-cz. ilyen priust nem állit fel. Az [867 : X. t.-cz. az 1848 : IV. t.-cz. 6. §-ának módosításáról szól. A módosítás, vagy abban állhat, hogy más feltételt állit fel, vagy abban, hogy nem állit fel feltételt. Ujabb feltételt Tetétleni szerint az 1867 : X. t.-cz. nem tartalmaz, ergo nincs feltétel. Az okoskodás logikus volta ellen nem lehet kifogást tenni ; a kérdés csupán az, állnak-e ez okoskodás praemissái, különösen áll-e az s ez itt a punctum saliens, hogy az 1807 : X. t.-cz. nem tartalmaz feltételt. Az 1867 : X. t.-cz. olyképen rendelkezik, «hogy abban az esetben, ha O Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja stb., mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna: az országgyűlés még abban az évben és pedig oly időben összehivandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az év végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak». Tetétleni maga is elismeri, hogy az imént idézett törvény az 1848 : IV. t.-cz. 6. §-ával majdnem azonos szavakat használ, ámde ez nem téveszthet meg szerinte senkit, mert az 1867 : X. t.-cz. nem a már oly sokszor idézett törvényezikk 6-dik. hanem annak 5. i;-a helyébe lépett. Ez a felfedezés, melyre okfejtésében gyakran támaszkodik, okoskodásának gerincze s egyben legnagyobb tévedése. Tetétleni szerint az 1867 : X. t.-cz. az 5. §-ban megállapított három havi teljesítési időt módosítja és annak helyében a parlament összehívására más-más időbeli korlátot állit fel. Felfogása szerint, ha a király feloszlatja az országgyűlést, nincs többé kötelezve, azt három hónap alatt összehívni, hanem csupán az 1867 : X. t.-cz.-ben megállapított időbeli korlátokhoz van kötve. Ez intézkedés, illetőleg módosítás legislativ inditó okát megtudjuk és ez az, hogy a király ne legyen kénytelen az országgyűlést a nyári hónapokra egybehívni, hogy «a februárban feloszlatott háznak májusban, a a márcziusban feloszlatottnak júniusban ne kelljen összeülnie». * Szembeszökő az itt vázolt okoskodás téves volta és ennek megerőtlenitésére utalhatnánk Tetétleni röpiratára. A óo. lapon azt mondja, hogy «az 1867 : X. t.-cz. kifejezetten és félre nem érthetően az 1848 : IV. t.-cz. 6. §-ának módosításáról szól». És íme ugy látszik, hogy az 1867 : X. t.-cz. mégis csak félreérthető, mert röpirata későbbi folyamán meg* A kérdéses törvényt a képviselőház május 28-án tárgyalta, ;i-én szavazta meg.