Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az országgyülés feloszlatásáról ex-lex-ben [könyvismertetés]

IRODALOM. közjogi okoskodásnak meg vannak a maga sajátosságai s téves nézet az, mely a jogi okoskodást azonosítja a magánjogi okoskodással. A közjogi okoskodásnak meg vannak a maga külön szabályai s közjogi kérdésben nem nyerünk sokat, ha egy-egy törvényhelyet sikerül magánjogi kategóriákba soroznunk. Az ellen, hogy csupán jogászi szempontból tárgyalta a kérdést, természetesen nem lehet észrevételünk ; azonban itt sem követhetjük szerzőt a jogászi szempont tulfeszitésében. Ilyen tulfeszités az, midőn kifogásolja Illés e tárgyról megjelent czikkének* következő kitételeit : «A kérdés jogász és politikus előtt első sorban az, hogy mit rendel a törvény». E paszszus ellen vehemens támadást intéz, mert szerinte ez a politika bevitele a jogi kérdésekbe, miután ahhoz, hogy mit rendel a törvény, csak a jogásznak van köze, semmiképen a politikusnak. Ennyire aligha mehetünk a jogászi szempont kidomboritásában. A törvény rendelkezéseinek ismerete nem csupán a jogász privilégiuma és ha a politikusokat a törvény rendelkezései nem érdekelhetnék, akkor Tetétleni hiába való. munkát végzett volna. Néha kissé elhamarkodottan felállított jogi tételeivel sem érthetünk mindenben egyet, igy pl. azzal <>hogy a korábbi törvény a későbbit nem is értelmezheti", miután ez «ellenkezik az idő és események rendjével". Hibásan járunk el tehát, Tetétleni felfogása szerint, mikor az 1867 : XII. t.-cz.-et a pragmatika sanctio segélyével értelmezzük ! Ha egyáltalában czáfolatra szorulna e tétel, ugy Tetétleni okfejtése annak ékes czáfolata volna. Szerző ugyanis először az 1848 : IV. t.-czikk 5. és 6. §-ait veszi vizsgálat alá. E vizsgálódásának eredményeit következőkben foglalhatjuk össze. Az országgyűlés feloszlatásának joga kétségtelenül megilleti a királyt ; e jogot az 1848-as törvényhozás is épségben tartja, ellenben egy feltételhez köti. A feltétel az, hogy az utolsó évi számadások és a következő évi költségvetésről határozat hozattassék, mert mig ez nem történik, az országgyűlést sem berekeszteni, sem- feloszlatni nem lehet. A király feloszlatási jogával foglalkozik az 5. §. is, melynek értelmében, ha a ház a három, most öt évi cyklus eltelte előtt oszlattatik fel, az ujabb országgyűlésnek a feloszlatástól számított három hónap alatt kell összeülnie. Ebben két intézkedést lát Tetétleni : Az egyik az, hogy a törvény féltétlen kötelességet ró a királyra, mely abban áll, hogy az országgyűlést feloszlatása esetére újból össze kell hivnia. A másik, a mit az 5. §. tartalmaz az, hogy e kötelesség teljesítésének határidejét megszabja. Ez időmeghatározást a magánjog teljesítési idejével állítja Tetétleni párhuzamba.** * Jövendő 24. szám. ** Ez eredményhez számos akadály után jutunk csak. így pl. fennakad azon, hogy a feltételt nem feltételes mondatszerkezet alakjában kodifikálták. Ez is egy példája a szemüveg hibás voltának.