Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Az országgyülés feloszlatásáról ex-lex-ben [könyvismertetés]

S64 IRODALOM. árverésen kell eszközölni. Ezt a szabályt a Curia szigorúan értelmezi és az áruk szabad kézből való eladását csak akkor tartja elegendőnek, ha a vevő kifejezetten beleegyezett a szabad kézből való eladásba, nem pedig akkor, ha csak általában az árukra való rendelkezési jogot az eladó tetszésére bizta (Curia 29/1905). A fedezeti Vétel rendszerint az ügylet teljesítési vagy az áru rendeltetési helyen eszközlendő Curia 519/1887), azonban a bpesti tábla a más helyen eszközölt fedezeti vételt sem tekinti feltétlenül érvénytelennek, hanem a fennforgó körülmények alapján dönti el azt, hogy a felmerült árkülönbözet összege az adott esetben mennyiben lehessen irányadó (bpesti tábla II. G. 30/1903.). A vevőnek az áru hiányára alapított kereseti joga az eladó ellen 6 hó alatt évül el, még pedig az átvételtől számítva. Hiányokról szóló értesítés és a kártérítést követelő levélbeni felszólítás az elévülést meg nem szakítja (Curia 241/1903. J. Dt. 166.). — Végül két érdekes határozatról kell megemlékeznünk, melyek a vételi ügyletnél gyakran használatos kereskedelmi k:fejezésmódok jogi értelmezését tartalmazzák. A budapesti tábla szerint (2588/1903. sz.) ez a kitétel: «ab», mely a «franco»-va\ egyértelmű, nem a szállítási költségek viselését szabályozza, hanem az áru átadása és átvétele helyének (teljesítési hely) megjelölésére szolgál. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék felébb, tanácsa pedig (1903 július 3. E. 227.) a *per post» szavakkal kifejezett kikötésnek nem tulajdonit oly értelmet, hogy az áru azonnal szállítandó vagy hogy fix-ügyletről van szó, hanem ezzel a felek csak a szállítás gyorsabb módját czélozták. — n n — (Vége következik.) IRODALOM. Az országgyűlés feloszlatásáról ex-lex-ben. Irta : Dr. Tetétleni Annin Budapest, 1903. Politzer és fia. A politika magas hullámverése sok aktuális röpiratot dobott partra, de mint mindig vész alkalmával, a partra többnyire csak értéktelen tárgyak vetődtek. A sok értéktelen röpirat között annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk Tetétleni Árminét, mely szellemes tolial és éles jogászi elmével van irva. Szerző czélja, miként röpiratában gyakorta hangsúlyozza, az, hogy az országgyűlés ex-!exben való feloszlatásának kérdését minden politikai szemponttól menten jogászi szemmel tegye vizsgálat tárgyává. Czéljához következetes is marad s nincs — azt hiszem — senki, ki ezzel ne értene egyet. A mi bírálatra késztet, nem miivének czélja s nem gondolkodásának jogászi volta, hanem abbeli meggyőződésem, hogy szerző ezúttal roszszul látott. Talán nem is szerző ugy nézem nagyon is ép szemében, hanem a szemüvegben van a hiba ; szerző egy közjogi kérdést akar megvizsgálni s talán túlságosan magánjogi számú szemüveget vett fel. Ámde a