Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendtartás előkészitő munkálatai. 8. r.

TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. pedig a férjnek e törvény hatályosságának területén lakhelye nincsen, a nőnek e területén levő lakhelye. Ha a házasfelek egyikének sincsen e területen lakhelye, az illetékességet a házasfeleknek e területen volt utolsó közös lakhelye állapítja meg, ilyennek hiányában pedig ugy kell őket tekinteni, mintha Budapest IV. kerületében laknának. A magyar bíróságnak az előbbi bekezdésben megállapított illetékességét nem érinti az a körülmény, hogy az egyik házasfél a bontó okul szolgáló tény elkövetése után vagy az előtt vesztette el a magyar állampolgárságot, vagy a törvény hatályosságának területén a községi illetőséget. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos*. Ez a §. olyan házasfelek házassági pereiben állapítván meg az illetékességet, a kiknek mindegyike vagy legalább azok egyike magyar állampolgár és a törvény hatályosságának területén (nem pedig Horvát-Szlavonországokban) bír illetőséggel, ezt az első bekezdésben világosan meg kellett mondani. Arra az esetre, ha a házasfelek egyikének sincsen e területen lakhelye, a bizottság úgy találta, hogy első sorban e területen volt utolsó közös lakhelyük vétessék figyelembe, mert a bizonyítás rendszerint legkönnyebben ezen a helyen lesz felvehető, ezen a helyen laknak többnyire a házasfelek egyikének vagy másikának rokonai, ezen a helyen választhatnak a házastársak legkönnyebben a perben képviselőt. Csak ha a házasfeleknek ezen a területen nem volt közös lakhelyük, vélte a bizottság őket olyanoknak tekintendőknek, mintha Budapest IV. kerületében laknának. A §. második bekezdésének a felvételét a bizottság a házassági jogról szóló i8o4:XXXI. t.-cz. 114. §-ára tekintettel javasolta és ezzel kiegészítette a házasságjogi törvény 117. §-ának második bekezdését, a mely csak arra az esetre rendelkezik, ha a férj magyar állampolgár és a bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam polgára lett, de neje őt külföldre nem követte. Minthogy a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879 :L. t.-cz. 26. és 32. §-a szerint a magyar állam kötelékéből való elbocsátás és az állampolgárságnak távollét következtében elvesztése a nőre csak akkor terjed ki, ha férjét külföldre követte, az a nő, a ki férjét nem követte külföldre, tehát magyar állampolgárságát megtartotta, akkor is magyar bíróság illetékessége alá kell, hogy tartozzék, ha a férj a bontó okul szolgált tény elkövetése előtt vesztette el a magyar állampolgárságot. A 643. §. után a bizottság a következő uj, 644. §-nak felvételét javasolta: «Az e törvény hatályosságának területén községi illetőséggel biró magyar nő, ha oly férfival kötött e törvény hatályosságának területén házasságot, a ki nem magyar állampolgár, vagy a kinek e területen községi illetősége nincsen és férjét a házasság megkötése után e törvény hatályosságának területén kivül nem követte, a házasság semmisségének kimondása vagy megtámadása végett annál a bíróságnál indíthat pert, a melynek terüJogáüam, II. évf. 9. t".