Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendtartás előkészitő munkálatai. 8. r.

TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. létén utoljára lakott. Ha a nőnek e törvény hatályosságának területén lakhelye nem volt, úgy kell öt tekinteni, mintha utoljára Budapest IV. kerületében lakott volna. Az e §-ban megállapított illetékesség kizárólagos". A házasságjogi törvény 117. §-ának első bekezdése szerint az a nő, a ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt, férje ellen a magyar bíróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. A bizottság tehát szükségesnek tartotta, hogy erre az esetre is szabályoztassék az illetékesség ; erre a czélra javasolta ezt az új §-t. A 645. §-ba a bizottság a következő rendelkezéseket javasolta: «Ha a külföldi házasfelek valamelyikének korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincsen, és a korábbi házastárs magyar állampolgár és a törvény hatályosságának területén van községi illetősége, a későbbi házasság semmisségének kimondását tárgyazó per a későbbi házasfelek bármelyikének e törvény hatályosságának területén levő lakhelye szerint illetékes bíróságnál az 1H94 : XXXI. t.-cz. 116. §-ának esetén kivül is megindítható». Ennek a pótlásnak szükségessége a házasságjogi törvény 1 16. §-ának rendelkezéséből folyik. E szerint ugyanis külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak abban az esetben járhat el. ha ítélete hatályos abban az államban, a melynek a házasfelek polgárai. Ennélfogva megtörténhetik az, hogy a férj, a ki magyar állampolgár volt, külföldi állampolgárságot szerezvén, külföldön új házasságot köt annak ellenére, hogy korábbi házassága meg nem szűnt vagy érvénytelenné nyilvánítva nincsen. Mivel mind a férj, mind a későbbi házastárs külföldi, a korábbi házastárs — a ki magyar állampolgár maradt — nem indíthatna pert az utóbbi házasság érvénytelenítése iránt a belföldön, ha a magyar bíróság Ítélete nem hatályos abban az államban, a melyben a férj állampolgárságot szerzett. A 643. §-hoz javasolt pótlás szerint a nő a magyar bíróság előtt ilyen esetben bontópert indíthat férje ellen. Az e §-nál javasolt pótlás azonban arra is módot akar neki adni, hogy az első házasság fentartásával a második házasságnak érvénytelenítését bíróilag kimondathassa. Igaz ugyan, hogy ez az ítélet külföldön esetleg nem lesz hatályos, de a házastársnak arra esetleg belföldön lehet szüksége. Mindenesetre pedig visszás volna, hogy a második házasság itt érvényesnek ismertessék el és a kettős házasság megszüntetésére a belföldön ne legyen mód. Erre való tekintettel a javasolt pótlás illetékességet ad a hazai bíróságnak, ha a későbbi házasfelek bármelyikének e törvény hatályosságának területén lakhelye van. A házassági perbeli kereset vagy viszontkereset támasztásához a bizottság különös meghatalmazást kivánt (647. §.). A gondnoksági eljárás megindítására hatósági orvosi bizonyítványt talált szükségesnek a bizottság (724. §.).