Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

ROHONYI GYULA s az egész kiegyezés két megalkotójának, Deák Ferencz és gr. Andrássy Gyula volt miniszterelnök szavaira, magyarázatára. Deák Ferencz a kiegyezési törvény tárgyalása alatt 1867 márczius 28-án tartott beszédében épen a 11. §-t ugy magyarázza, hogy itt a «hadsereg» szó aiatt az egész fegyveres erő értendő (1867. napló IV. 112.). Deák szavai ezek: «Mind a magyar katonaság, mind pedig Ő felsége többi seregei, képezik azon fegyveres erőt, melynek feladata megvédeni minket, ugy mint Ő felsége többi tartományait ... és kérdem, nem része-e a magyar sereg ezen fegyveres erő összeségének r» Gr. Andrássy Gyula 1871 január 17-én tartott beszédében (Beszédei II. k. 399. 1.) az 18Ó7: XII. t.-cz. a «magyar hadsereg" kifejezést ugy magyarázza, hogy az az egész magyar fegyveres erőt, tehát a honvédséget is jelenti. Ugyebár, hogy a «hadsereg* kifejezés nem vonatko^hatik csak a kö^ös hadseregre, hanem ci: egés% fegyveres erőre ? Azok, a kik a 11. §-t csak a «közös hadseregre» vonatkoztatják, talán akaratlanul Ő felsége hadügyek körüli felségjogait igyekeznek korlátolni, megszorítani, mintha O felségének eme felségjogai a honvédségre s a népfölkelésre nem vonatkoznának. E magyarázattal nem tesznek jó szolgálatot sem a királynak, sem a nemzetnek. Mi e megszorító magyarázattal szemben, a törvény világos szavai és értelme szerint, kitérj es^tőleg magyarázzuk O felsége jogait, elismerjük és valljuk, hogy a felségjogok az összes fegyveres erő valamennyi tagozatára^vonatkoznak, a mint hogy azt a véderő törvényeknek fentebb idézett rendelkezései tényleg a; egységes vezérlet, vezénylet és belszervezet tekintetéből körül is irták. S tényleg az egységes vezérlet, vezénylet és belszervezet a közös hadsereg, honvédség és népfölkelésnél végrehajtva biztosítva is van s ezekben mindenütt az intézkedés joga O felségét illeti. Most már az 1867: XII. t.-cz. 11. §-ának értelmét illető-