Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

A FELSÉGJOGOK ÉS NEMZETI TÖREKVÉSEK A HADÜGYBEN. 5 37 Ez pedig igen nagy különbség. Az 1867: XII. t.-czikkben ismételten előfordul a "hadsereg)), «egész hadsereg», «összes hadsereg» kifejezés: — ezek a kifejezések mindenütt az egész fegyveres erőt jelentik. A hivatkozott törvény 9. §-a szerint: «A közös védelemnek másik eszköze: a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedések, egy szóval a hadügy.» Semmi kétségünk sem lehet az iránt, hogy a «hadsereg» kifejezés itt az egész fegyveres erőt jelenti. Ugyan e t.-cz. 11. §-ában pedig szó van az «egész hadseregről i), az «összes hadseregről*), melynek kiegészítő része «a magyar hadsereg*). Helyesebben ott is ugy lett volna szövegezendő e szakasz, ha az «egész hadsereg*, az «összes hadsereg* szavak helyébe az «egész fegyveres erő», az «összes fegyveres erő» tétetik, a melynek kiegészítő része «magyar hadsereg*, helyesebben a «magyar fegyveres erő*. A törvény az egés\ fegyveres erő vezérleti, vezényleti és belszervezeti egységességét akarta biztositani s nemcsak a ((közös* hadseregét, hogy a közös, helyesebben kölcsönös és együttes védelem annál jobban biztosíttassák, a mely kölcsönös és együttes védelem kötelezettsége a pragmatika sanctióból folyik. Hogy a 11. §. nem a magában véve amúgy is «egységes* «közös hadsereg*-re, hanem a fegyveres erőnek felállítandó különböző tagozataira vonatkozik, legjobban igazolja az a körülmény, hogy 1867-ben még a «közös hadsereg* intézménye nem is létezett, csak 1868-ban lett megszervezve. A mai közös hadsereget akkor nem «hadsereg»-nek, hanem «álló seregnek* (Stehendes Heer) hivták; ha tehát a törvényhozás csak ennek az «egységességét* akarta volna biztositani s nem az egész fegyveres erőét: okvetlen nem hadseregről, összes hadseregről, hanem «az álló sereg»-ről intézkedett volna. Ha e magyarázat helyességére nézve bárkinek kételye volna még: ennek igazolására hivatkozom a kiegyezési törvény