Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. 53 A kir. Curiának a semmiségi panaszok bejelentésének módja kérdésében kifejlett gyakorlatáról már megemlékeztünk (Döntvénytár 17. sz.), helytelenítvén a túlságos íbrmalismust, mely a Curia vonatkozó határozatait jellemzi. A fenti határozat a bejelentéshez szükséges alaki feltételeknek körülírása tekintetében túlmegy az eddigi gyakorlaton is és teljesen szakit a törvényből kiolvasható azzal az irányelvvel, hogy nem helyesen bejelentettnek csak a% a semmiségi panasz tekintendő, melyből a kívánt felülvizsgálat terjedelme, vagyis a revisio tárgya s a revisio iránya ki nem derül. A szaksajtó kivétel nélkül helyteleníti a Curia álláspontját. V. ö. Finkey: Bjt. XLI. 281. 1.; Heil: Jogt. Közi. 1903. 17. 1.; Fayer: Jogt. Közi. 1903. 2. 1. ; Vargha: Jogt. Közi. 1901. 13. sz.; Baumgarten: Bjt. XLV. 13. sz. A kir. Curiától egyébként, ha már annyira ragaszkodik a törvény betűjéhez, méltán megkívánhatnánk, hogy a mit a törvény «perorvoslat» névvel jelöl meg, azt ne nevezze következetesen «jogorvoslat»-nak. III. MAGÁNJOG ÉS ELJÁRÁS. 44. A m. kir. Curia 74. sz. teljes-ülési döntvénye. Megváltoztatandó-e, vagy módositandó-e, s ha igen, milyen irányban és mérvben, a m. kir. Curiának 59. polgári számú döntvénye, mely a határozatot foglalja magában arra a kérdésre: foganatositható-e végrehajtás oly ingatlan állagára, melynek tulajdonosára nézve elidegenítési vagy megterhelési tilalom van feljegyezve? (A 2809/902., 12122/894., 12123/894. és 1433/901. számokhoz.) Határodat. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kivül helyeztetik, és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg: Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg a mennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében benfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezen kivül, és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezen kivül, helye van.