Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. 5» Guriát azok nélküli, a határozatlan (549., 430. §§.) s ennélfogva köny­nyelmü panaszoktól megóvni kívánta. A törvény e czélzatának szigorú szem előtt tartásával pedig a semmiségi ok világos megjelölésének kellékei a következő szempon­tokból birálandók meg: 1. miután semmiségi panasznak csakis korlátolt számú esetekben van helye, szükséges kelléke a megjelölésnek, hogy az adott esetben panaszolt sérelem concrét adataiban és vonatkozásaiban legyen akként megjelölve, hogy világosan kitűnjék, miszerint a panaszolt sérelem a törvényben megjelölt jogorvoslat utján érvényesithető sérelmek közé tartozik; 2. figyelembe kell venni azt, hogy a Bp. 430. §-a értelmében, az ennek harmadik bekezdésében emiitett szakaszok rendelkezései, a kir. Curia előtti eljárásban megfelelően alkalmazandók, vagyis a tör­vény a kir. Curiának tette feladatává, hogy esetről-esetre meghatározza, vájjon a panaszbejelentés, a kir. Curia előtti eljárásnak megfelelően és arra alkalmas módon van-e megjelölve. Miután pedig a ténykérdésben határozó másodbirósághoz intézett jogorvoslatban érvényesített semmi­ségi okok a ténymegállapítás valótlanságából következtetett sérelmekre is kiterjednek, míg ellenben a kir. Curiánál csak azon sérelmek képe­zik a megvizsgálás tárgyát, a melyek törvénysértésből származtatnak s ennek következtében a Bp. 430. §-a értelmében a 390. §. csak akkor lesz megfelelően alkalmazva, ha a kir. Curiához intézett perorvoslatok okai a kir. Curia előtti eljárásnak megfelelően akként jelöltetnek meg, hogy a megjelölésből kétségtelen kitűnjék, miszerint a panaszok nem a ténymegállapítás valótlanságából, hanem valamely törvénysértésből merittetnek; 3. miután oly esetben, midőn valamely törvénynek, legyen az alaki vagy anyagi törvény, valamely esetre való alkalmazása forog kér­désben, a bírónak a helytelen alkalmazást megvilágosító ténybeli ada­tok és körülmények ismeretére van szüksége, s miután másrészről a semmiségi panasz helyes bejelentésének kérdése, magából a panaszbe­jelentésből, vagy annak indokolásából bírálandó meg : ennélfogva a be­jelentés világosságához szükséges, hogy az ne általánosságban tartva, hanem a panaszolt eset concrét adataiban és vonatkozásaiban oly mó­don legyen substantiálva, hogy abból a panasz megengedett voltának feltételei és a sérelem miben-állása és a panasznak a perrel szoros összefüggésben levő concrét vonatkozása kétségtelen és pedig annál is inkább felismerhetők legyenek, mert ezeknek hiánya sem a Bp. 391. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom