Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
/. Közjog és közigazgatás. községekből összesereglett ama választók száma, a kik W.-re szavaztak, 2574-et tett ki és a választás reggeli 9 órától másnap hajnali 5 óráig tartott, tehát reggeliről, ebédről, vacsoráról és újból reggeliről kellett közel 2V2 ezer ember részére gondoskodni; — minthogy ily nagyszámú választónak ellátásáról ideje-karán akként kellett intézkedni, hogy élelemben és italban szükséget ne szenvedjenek; — minthogy az ellátás mennyisége különösen ily nagy ember-tömegnél suly- és űrtartalom szerint előre ki nem számitható: a választáskor a Wolfnerpárt tanyáján a képviselő által állitólag szétosztatott ételek és italok nem tekinthetők annyira túlzottaknak, hogy azokból a szükséges ellátásnak tulhágására, — annál-kevésbbé a törvény szándékos megsértésére lehetne következtetni. III. Kérvényezők föltétlen érvénytelenítő okként hozzák föl, hogy a képviselő Malevits Alajos újpesti asztalosnak becsületszavára örökös kenyeret igért, ha ez reá szavaz. Ily igéret azonban már határozatlanságánál fogva is méltán kétséget támaszthat annak értéke és tulaj donképi jelentősége felől, holott meg kell kivánni, hogy a törvény által a föltétlen jellegű választási visszaélésekhez kötött súlyos következményeknél fogva ezek határozott és kétségtelen tényeken nyugodjanak. De ha W. T. gyárvezetője meg is állapodott volna Malevits-csel heti 30 korona munkabérben: e megállapodásnak visszterhes szerződés az alapja, mely tehát gazdasági szempontból bírálandó meg. Ez esetben pedig szolgáltatás és viszontszolgáltatás forogna fönn, melynél az anyagi előny, a mennyiben erről szó lehet, kölcsönös, esetleg nagyobb a munkaadóra, mint a munkásra nézve. A jelen esetben még csak nem is állittatik, hogy ez az igért 30 korona hetibér oly előny volna, melv a teljesítendő viszontszolgáltatás értékét fölülhaladja. A törvény oly értelmezése azonban, mely az ily természetű szerződéses viszonyt annak súlyos sanctiója aláj vonná, ellentétbe helyezkednék a mindennapi életviszonyokkal és túlzása által csak a törvény valódi czélját és szándékát hiúsítaná meg. IV- Föltétlen érvénytelenségi okként hozzák íöl a kérvényezők azt, hogy a képviselő állitólag Szt. Mihály községnek községháza épitésére 12,000 korona letételét igérte. Minthogy az állított ajánlat nem a választóknak, vagy hozzátartozóiknak egyenkint és nem is közvetetlenül az ő anyagi előnyükre, hanem a községnek, mint jogi személynek tétetett : igy az mint egy-könnyen föl sem osztható tartalmú s igy egyeseknek föltétlenül és közvetetlenül előnyt nem is biztositó állítólagos igéret nem vétethetett a törvény 3. §-ának 2. p. alá eső érvénytelenségi oknak.
