Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

/. Közjog és közigazgatás. szedő küldöttség elnökének szabálytalan eljárására, részint arra alapították, hogy maga a képviselő vesztegetett s a választók szükségen tul való ellátásával törvényellenesen etetett és itatott. Viszonylagos érvénytelenségi ok gyanánt főleg azt panaszolták, hogy a választási és a küldöttségi elnökök jogtalanul utasitották vissza az Olaj Szilárdra szavazni akaró választók egy részét. A Curia mindegyik pontra nézve érdekes elvi kijelentéseket tett. (C. II. t.). I. Az iS99 : XV. IJ4. §-a szerint a választás vezetése és a rend fönntartása a választás egész folyama alatt a választási elnök föladata és kötelessége lévén, — ha az egyik vagy másik küldöttségi elnök eljárása törvényellenesnek vagy sérelmesnek tapasztaltatnék: az ellenjelölt bizalmi férfiainak s a többi hivatalból eskü alatt közreműködő egyéneknek s mindazoknak, kiknek a törvény értelmében föladatuk a választási aktust ellenőrizni, orvoslásért a választási elnökhöz folyamodhatnak, sőt kell is, hogy folyamodjanak. Hogy azonban az illetékes választási elnöknél ily panasz emeltetett volna Illek Vincze küldöttségi elnök ellen, bármily irányban is, akár a bizalmi férfiak, akár a községi elöljárók, akár a választó-polgárok részéről : azt a kérvényezők maguk sem állitják. Nem hagyhatja egyébként a kir. Curia megjegyzés nélkül a kérvényezők azt a tévedését, mintha a szavazatszedő küldöttség elnökének föladata és szerepe a képviselő-választásoknál azonos volna a választási elnökök jogaival és kötelességeivel. A törvény ugyanis ez utóbbiak szerepkörét szorosan elkülöniti az élőbbeniekéitől; mert mig a választási elnök törvénybe ütköző eljárását a 3. §. 16., 17., 18., 19. és 28-ik pontjai alatt föltétlen érvénytelenségi okokként sorolja föl, — a küldöttségi elnöknek, mint ilyennek, törvénytelen eljárását külön okképen csak a 3. §. 13. és 20. pontjaiban említi; azonban kérvényezők utóbbi pontra nem is hivatkoztak, a nevezett küldöttségi elnök ellen az abban foglalt szabálytalanságot nem panaszolták. II. A törvény 7. §-ának rendelkezése szerint: — «Nem esik az 1878 : V. 185. és 186. §-ai és a jelen törvény 3. §-a alá» : «#) oly választó-kerületekben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása a választás helyén és annak ideje alatt.» Minthogy a «szükséges ellátás» fogalma, valamint az élelmi szerek mennyisége és minősége, úgy az ellátandó személyek egyénisége szempontjából viszonylagos; minélfogva a legtágabb tér van engedve azon ingatag egyéni fölfogásnak, — hogy hol végződik a szükséges ellátás határa és hol kezdődik annak tulhágása, mint érvénytelenségi ok; — mintha a törvény megsértésére irányuló szándékosság nélkül ez érvénytelenségi ok nem állapitható meg; — minthogy a fönnforgó esetben a különböző