Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. tehát a használat helyét. így 1891. decz. 3. (Cur. Dtv. 8. k. 62. I.); 1894. decz. 12. (BJT. }o. k. 527. L); c) folytatott bűntettnél a jogi egységet képező cselekmények elkövetési helyein; d) folytonos büntetendő cselekménynél mindenütt, a hol a folytonos tevékenység történt. így Liszt is, kinek azonban az a nézete, hogy a c) és d) esetekben a törvénytalálkozás az enyhébb törvény javára döntendő el, a törvény területi hatályával ellenkezik, s a tételes törvényben támpontot nem talál; mert a btkv. 5. §-a a belföldi törvény alkalmazásához a büntetendő cselekménynek kizárólag belföldön történt elkövetését nem követeli; ej üzletszerű büntetendő cselekményeknél, a mennyiben az üzletszerűségnek (helytelenül) egységesitő hatást tulajdonítunk, a folytatott büntetendő cselekményre érvényes szabály áll; f) távolsági büntetendő cselekményeknél az alanyi magatartás és az okozás helyén. A Curia ezzel a kérdéssel levélben elkövetett becsületsértési esetekben foglalkozott. Gyakorlata : ingadozó. A kézbesítési hely mellett: 1888. szept. 11. (BJT. 18. k. 79. 1. ; 1894. szept. 25. Jogt. Közi. 1894 95. sz.); a feladási hely mellett 1889 márcz. 19. (BJT. 18. k. 80. 1. : 1893 jan. JI. (Jogt. Közi. 1895 16. sz.); 1896 márcz. 51. BJT. 52. k. 29. 1.) szerint «a gondolatnyilvánitás helyén, azaz ott, a hol a rágalmazó vagy meggyalázó kifejezés másnak tudomására jő»: mert: «rágalmazás és becsületsértés csak gondolatnyilvánitással követhető el». Ugyanígy 1897 jul. 20.; 1 1890 jun 23.2 szerint «ott, a hol a rágalmazó beadvány készült». Utánvétellel küldött levél esetében (csalás) a kiváltás helye i894 okt. 26. Levélben elkövetett becsületsértés esetében a kézbesítés helye: 1902 február 7. és 1902. febr. 11.4 és pedig az első esetben azért, «mert a becsületsértés ott tekintendő befejezettnek»; a második esetben azért, «mert a gyalázó kifejezések ott voltak használva, mert ott lettek nyilvánvalóvá)) ; 5 g) tiszta mulasztásnál az elkövetési hely ott van, a hol cselekedni kellett volna; h) kísérletnél az általános szabály érvényes; i) részességnél a) társtettesség esetében minden társtettesi cselekedet elkövetési helyén; bj felbujtásnál és segélynél háromféle elkövetési hely lehetséges, u. m.: a felbujtó és a segéd cselekvési helyén, — ott a hol a 1 Jogt. Közi. 1897 j7. sz. 2 BJT. 22. k. 175. l. 3 U. o. 50. k. 528. I. 4 U. o. 44. k. 64. 1. 5 Az utolsó esetben illetékességi összeütközés merült fel a bíróságok között, a melyeknek egyike a kézbesítési helyet, a másik a levél keltének helyét tekintette elkövetési helynek.