Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.
BÍRÓI GYAKORLAT. •97 felbujtás, illetőleg segélynyújtás történt, tehát ott, a hol a felbujtott a felbujtás idején létezett, illetőleg ott, a hol a tettes a segélyt kapta, — végül a felbujtás és segély járulékos természeténél fogva ott, a hol a tettes a büntetendőcselekményt elkövette. Ez utóbbi elkövetési hely ellen szól Olshausen: mig Liszt csak a második helyen emiitett helyet tekinti elkövetési helynek. Példa: A Parisból Berlinbe intézett levélben felbujtja B t, hogy Budapesten tartózkodó X-et ölje meg. B a gyilkosságot Budapesten elköveti. Liszt szerint a felbujtóra kizárólagos elkövetési hely Berlin: az itt képviselt nézet szerint egyenrangú elkövetési helyek Páris és Budapest is. Előforduló esetben tehát a felbujtó Magyarországban feltétlenül a magyar törvény szerint büntetendő. A Curia ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. A külföldi Ítélkezésben az itt képviselt nézet uralkodó. így: belföldről külföldre nyújtott segély belföldön is elkövetettnek tekintendő, s a belföldi törvény alá esik; azért Angliában elkövetett csempészethez Hamburgban nyújtott segélyt a Reichs-G. bűntelennek nyilvánította (1884 ápril. 12. Riv. Pen. 24. k. 463. 1.), mert a belföldi törvény a külföldi kincstár ellen elkövetett jövedéki kihágásokat nem bünteti. Anglia viszont a segélyt Angliában elkövetettnek tekinthette volna. Ugyanígy a Reichs-G. 1883 jun. 14. (Rechtspr. 5. k. 434. 1.) Németországban kiállított számla esetében, a melyet svédországi tettesek Svédhonban egy ottani biztosító társaság megtévesztésére felhasználtak. Viszont külföldről belföldre nyújtott bünsegély belföldön is elkövetettnek tekintendő. így Reichs-G. 1884 jun. 24. és 1889 decz. 20. (Rechtspr. 6. k. 473. 1., Entsch. 20. k. 169. 1.). Az egyik eset az volt, hogy vádlott Lengyelországban közvetítette a tehénnek vételét, a melyet a tettes a marhavész terjedése ellen kiadott szabályok megsértésével a belföldre behozott. A másik esetben a segéd külföldön kölcsönözte szekerét a csempésznek. Ugyanígy felbujtás esetében 1894 jun. 14. (U. o. 25. k. 424. 1.); kJ nyomtatvány utján elkövetett büntetendő cselekményeknél kifejezett eltérő törvényes intézkedés hiányában, az általános szabály érvényes. Ennek helyességét elismerte a Reichs-G. 1892 jun. 27. (u. o. 21. k. 155. 1.J, midőn Lipcsében megjelent és onnan többfelé, egyebek közt Berlinbe is küldött nyomtatvány esetében, Berlint is egyik elkövetési helynek tekintette. Ellenkezőleg Curia 189^ jan. 8. (BJT. 50. k. 104. 1.) Fiuméből Triesztben megjelenő II Piccolo czimü lapba küldött rágalmazó s becsületsértő czikk esetében Triesztet, mint a hírlap megjelenési helyét jelentette ki kizárólagos elkövetési helynek. A fiumei kir. törvényszék és a bpesti kir. itélő Tábla a rágalmazást Fiúméban is elkövetettnek tekintette, mert vádlott Fiúméból küldte el a czikket a Triesztben megjelenő s tudomása szerint Fiúméban is olvasott hírlapba. A Curiát vezetett indokokról, fájdalom, nem nyilatkozhatunk, mert a Curia minden indokolás nélkül csak annak kijelentésére szorítkozott, hogy az elkövetési hely nem Fiume, hanem Trieszt. Dr. Heil Faus\iin.