Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. 26j 219. A járdaköltség közadó természetével bir. |i88i:LX. t.-cz. 189. $. b) A~ újpesti járásbíróság : az ingatlant terhelő járdaköltségek előnyös tételként sorozását megtagadja. A járdaköltség a sorrendből kihagyandó, illetve annak sorozása mellőzendő volt, mert igaz ugyan, hogy (bár más községek tekinteteben) több rendbeli felsőbb birósági határozatok a járdaköltségnek előnyös tételként való sorozását rendelik; azonban ennek az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-a b) pontjának a kiterjesztő magyarázatára alapított rendelkezésnek az képezi elengedhetlen előfeltételét, hogy ez a járdaköltség közadók módjára kivethető és beszedhető köztartozásnak a jogi természetével birjon, ez a feltétel pedig Újpest községre nézve be nem következett, fenn nem áll. Fontosabb községi ügyek állandó rendezéséhez különösen tehát közadó jellegével biró köztartozás statuálásához érvényben levő törvényeink a törvényes formák betartásával alkotott szabályrendeletet kívánnak meg. Újpest községnek ilyen szabályrendelete nincsen. De ha a bemutatott képviselő-testületi határozat mindenben pótolná is a szabályrendeletet, még akkor sem lehet, még akkor sem szabad annak az alapján adótartozást kivetni és beszedni, mert abban a képviselő-testületi határozatban nincsen megállapítva a kivetés alapja, nincsen meghatározva az adókulcs; ennélkül pedig adót kivetni és behajtani képtelenség. A budapesti tábla : megváltoztatja e végzést: Mert a járdaköltségek az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül vettetnek ki és az egyenes adók módjára hajtatnak be, ekként a községi adóval egy természetűek levén, az ingatlan vételárának a felosztásánál az 1881. évi LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontjában jelzett előfeltételek mellett előnyös tételként sorozandók, az adott esetben pedig ezek az előfeltételek fenforognak, mert a felfolyamodó által a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt kimutatás szerint a bejelentett járdaköltség az árverést megelőzően esedékessé vált és az árverés napjától vissza számított három évnél nem régibb időről van hátralékban. (Curia 1902. évi 5418. sz. a. helybenhagyja.)