Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

158 //. Büntetőjog és eljárás. 97. és 100. §-ai alapján összbüntetésül a mai naptól számítandó 15 évi fegyházra, továbbá a Btk. 289., 341. és 354. §-ai alapján 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanily tartalmú felfüggesztésére Ítéltetik. Indokok : Tekintve, hogy az esküdtek a kérdésekhez képest a bűnösséget a két bűncselekmény tekintetében külön mondották ki; tekintve, hogy a megállapított szándékos emberölésbűntettének szabadságvesztés büntetését a Btk. 279. §-a, a rablás büntetését pedig a Btk. 348. §-a határozza meg, ellenben a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdése oly rablás bűntettére, mely szándékos emberöléssel is követtetett el, tehát a szándékos emberölés bűntettével egybefoglalt rablás bűntettére külön büntetési tétel állapíttatott meg, mely rendelkezés a bűnhalmazat szabályaitól eltérő, külön és pedig sokkal súlyosabb büntetést tartalmaz; tekintve, hogy ily súlyosabb büntetési tétel alkalmazására szolgáló okra a Bp. 359. §-ának parancsoló rendelkezése szerint az esküdtekhez külön kérdés intézendő, azonban ily külön kérdés az esküdtekhez nem intéztetett és e hiány a Bp. 427. §-ának 2. bekezdése értelmében most már nem pótolható; tekintve, hogy c szerint a súlyosabb büntetési tételt tartalmazó bűntettre nézve az esküdtek határozata ki nem terjedt és ez okból a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdése alapjaira büntetés ki nem szabható, hanem az esküdtek határozatához képest a Btk. 279. és 348. §-ai alapján, a Btk. 96., 99. és 100. §-ai figyelembe vételével, valamint figyelemmel az e bűntetteken felül megállapított két rendbeli lopás bűntettére, a Btk. 340. §-ára való hivatkozással is csak összbüntetés szabható ki; ezeknél fogva a Bp. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmiségi okból a semmiségi panasznak helyt adni, az esküdtbíróság ítéletét részben és pedig a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdése alapján kiszabott büntetésre nézve a Bp. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest megsemmisíteni és e tekintetben a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett.» (1903. márczius 18-án 2447/903. sz. a.) 127. Megvesztegetés-e az, ha a telekkönyvi hivatalnok lustrum kiadásáért, vagy utólagosan más cselekményért pénzt fogad el ? (Btk. 465. SO A csákovai jbiróságnál alkalmazott telekkönyvvezető és segédtelekkönyvvezető azzal voltak vádolva, hogy a felek részére adott írásbeli értesítésért (lustrum) több ízben egy-egy korona jutalmat fogadtak el; továbbá, hogy a tkvi kivonatért a bélyegre szükséges két koronán felül, még két-két koronát kaptak. Az ugyané bíróságnál alkalmazott írnok (tkvi kiadó) pedig azzal volt vádolva, hogy bizonyos