Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. részét elégítette ki. E cselekmény bukás esetén a Btk. 414. §-ának 1. és 3. pontjai alá eső hivatalból üldözendő csalárd bukás; ha azonban a fizetésképtelen adós ellen a csőd, akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, ki nem mondatott: a tettes csak a 387. §-ba ütköző és csak a sértett indítványára üldözhető csalás miatt vonható felelősségre. Az utóbbi esetben tehát felmerül az a kérdés, hogy mely naptól számítandó az inditványi három hónap. E kérdésben határozott a vádlott és védőjének semmiségi panasza folytán a kir. Curia. (C. III. tanács.) A Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára alapított semmiségi panasz alaptalan: mert a BTK. 387. §-ába ütköző s a vádlott terhére megállapított cselekménynek lényeges ismérve, hogy a bukott ellen csőd kéressék, de az ki ne mondassék, s így a vád tárgyává tett cselekmény a csőd ki nem mondásával válván büntető uton üldözhetővé : a magánfél indítványának az előterjesztése a BTK. 112. §-a értelmében attól a naptól, illetőleg ennek tudomásra jutása idejétől számítandó, a mely napon a csődbíróság végzést hozott az iránt, hogy a csőd ki nem mondatik; minthogy pedig a vádlott ellen kért csőd ki nem mondásának napjától a BTK. 387. §-ába ütköző bűntett miatt a magáninditvány 3 hónapon belül előterjesztetett: a bűnvádi eljárást kizáró ok nem forog fenn. (1903 február 2-t-én, 1678. sz.). 126. Megállapíthat-e összefoglalt büntettet (delictum complexum) a bíróság, midőn az esküdtekhez ez iránt kérdés nem intéztetett ? (Btk. 279., 344. és 349. §§.; Bp. 359. §. és 385. §. 2. pont.) G. B.-t a kir. ügyészség 2 rendbeli lopás bűntettén kívül azzal vádolta, hogy M T.-t kirabolta és szándékosan megölte. Az esküdtekhez intézett kérdések e büntettek mindegyikére külön tétettek fel és pedig külön kérdéscsoport tétetett fel a M. T. ellen elkövetett rablás és külön az ellene elkövetett szándékos emberölés bűntettére nézve is. Az esküdtek a feltett kérdésekre igennel válaszoltak. A budapesti kir. büntetőbíróság a rablást és szándékos emberölést a Btk. 349. §-a szerint büntetendő egy bűntettbe foglalta össze, habár ez iránt külön kérdés föltéve nem volt. Vádlottat ehhez képest a Btk. 349. §-a alapján életfogytig tartó fegyházra Ítélte. Ez ítélet ellen a vádlott és védője a B. P. 387. §. 2. pontja alapján semmiségi panaszszal éltek (C. II. t.) A Bp. 385. §. 2. pontjára alapított semmiségi panasz alaposnak találtatván, az esküdtbíróság Ítélete részben és pedig a G. B. vádlottra kiszabott szabadságvesztés büntetésre és a hivatalvesztésnek és a politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére vonatkozó mellékbüntetésre nézve megsemmisíttetik, a vádlott a Btk. 349. §. utolsó bekezdésére való hivatkozás mellőzésével a Btk. 279., 348., 340., 96.,