Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

i54 /. Közjog és közigazgatás. Indokol;. Be lévén bizonyítva, hogy dr. S. F. ügyvéd nyereségvágyból elkövetett vétségért jogerősen elitéltetett, mely esetben az 1887: XXVIII. t.-cz. 4. §. c) pontja értelmében a felfüggesztés kimondása kötelező : a fegyelmi biróság a nevezett ügyvédet az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztendőnek találta (1902 augusztus 18-án 122/1902 II. sz.). (C) Tekintve, hogy az 1887: XXVIII. tcz. 4. §-a utolsó bekezdésének esete fenn nem forog, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fenti keletű és számú határozata — az első biróságilag felhozott indokoknál iogva helyben hagyatik. (492,1903. fgy.). Mindkét határozat nyilván ellenkezik a törvénynyel. Mi czélja van az 1887: XXVIII. t.-cz. 4. §-ának ? E §. szövege a következő: A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti : a) ha bűnügyi vizsgálati fogságban van ; b) ha a büntető biróság által ellene olyan bűntett miatt, melyre a bűntető törvénykönyv szerint a hivatalvesztés mint mellékbüntetés van megállapítva, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt hozott vádhatározat jogerőssé vált; c) ha a fentebbi pontban felsorolt bűntett vagy vétség miatt ellene, habár még jogerőre nem emelkedett, bűnösségi ítélet hozatott: d) ha a b) pontban emiitettek közé nem tartozó valamely bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg vád alá helyeztetett, avagy ellene még nem jogerejü bűnösségi itélet hozatott, s a fegyelmi biróság a felfüggesztést a fenforgó körülményeknél fogva alkalmazandónak találja ; e) ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtől elmozdításra ítélte, s az ellen felebbezéssel élt; f) ha ellene csőd nyittatott, vagy ha gondnokság alá helyeztetett. A felfüggesztés megszüntetendő, ha az ok, mely miatt az elrendeltetett, megszűnt, mely esetben a megszüntetés feljegyzésére és közzétételére nézve az 1874: XXXIV. t.-cz. 104. §-ábar lalt eljárás követendő. — E §. a)—d) pontjainak czélja, hogy ideiglenesen se lehessen az ügyvédi kamara tagja az, a ki ellen olv cselekmény miatt folvik bűnvádi eljárás, a mely miatt akár a büntető biróság az ügyvédi állás elvesztésére (Btk. 55. §. 2. pont), akár a fegyelmi biróság az ügyvédségtől való felfüggesztésre, vagy elmozdításra (1874: XXXIV t.-cz. 70. §. 3. és 4. pont) Ítélheti. A törvény czélja tehát, az ügyvédi kar erkölcsi érdekeinek megóvása végett, a preventio. Ennek azonban csak addig van értelme, mig a bűnvádi eljárás, melynek az emiitett súlvos eredménye lehet, folyamatban vagyis függőben van. Mihelyt ez eljárás véget ér, ezzel megszűnik a bizonytalanság is, mely miatt az ügyvédségtől való ideiglenes felfüggesztés helyén volt. A hivatkozott 4. §. mindegyik pontja kétségtelenné teszi, hogy itt csak folyamatban levő eljárásról s a felfüggesztésnek csak olv okairól van szó, a melyek az eljárás további folyamán elenyészhetnek vagy változhatnak. A vizsgálati fogság (a) máról-holnapra megszünhetik, a jogerős vádhatározatot, valamint a nem jogerős bűnösségi Ítéletet (b), c) és d) pont) felmentő itélet válthatja fel, a fegyelmi bíróságnak az ügyvédségtől való elmozdítást kimondó ítéletét (e) pont) a Curia megváltoztathatja, a csőd és gondnokság pedig (f) pont) szintén megszünhetik. E lehetőségekre való tekintettel a 4. §. utolsó bekezdése kimondja, hogy: «A felfüggesztés megszüntetendő, ha az ok, mely miatt elren-