Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

8o II. Büntetőjog és eljárás. lett, hogy a törvényszék a további eljárást a Bp. 371. §-a alapján felfüggesztette és az ügyet a legközelebbi ülésnek esküdtbirósága elé utasította. Az uj főtárgyaláson a kirendelt ügyvéd helyett ismét dr. B. J. ügyvédjelölt volt jelen és az töltötte be a védői tisztet . . . Tekintve, hogy a 384. §. 6. pontja és végső bekezdése szerint mindig hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi ok az, hogy ha a fötárgyalást oly egyén jelenléte nélkül tartották meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítja, ideértve a védőt azon esetekben, melyekben a védelem kötelező; tekintve, hogy itt ily eset forog fenn, mert bevégzett és megkisérlett gyilkosság bűntettei s rablás büntette miatt emeltetvén a vád, a BP. 56. §-a szerint a védelem nem volt mellőzhető, tekintve, hogy D. P. részére a főtárgyalás elnöke G. I. ügyvédet rendelte védőnek, ez a védő azonban nem jelenven meg, a fötárgyalásokat az ő jelenléte nélkül tartották meg; tekintve, hogy D. P. részére védőt az elnök a BP. 58. §. s 285. §, utolsó bekezdáse szerint Kalocsán, hol ügyvédi kamara nincsen, csak a védők névsorába felvett ügyvédek közül nevezhetett; tekintve, hogy a BP. 59. §. ama rendelkezéséből, mely szerint a kirendelt védő csak fontos okból kérhet felmentést, a kérelem felett pedig ebben az esetben az őt kirendelő elnök határoztatott, továbbá a BP. 58. §-ból, a 285. §. utolsó bekezdéséből, a 302. §.4. bekezdéséből, valamint az 1897. évi XXXIVt.-cz. 24. §-ból világosan kitűnik, hogy az elnök által kirendelt védő helyett, ha őt az elnök fontos okból felmenti is, vagy a kirendelt védő elmaiadása vagy idő előtti távozása esetén is, csak az elnök és ez is csak ügyvédet rendelhet védőnek; maga tehát, — a kirendelt védő helyettesnek a kirendelésére (1874. évi XXXIV. t-cz. 63. §.), vagy önmagának ügyvédjelölt által az ügyvédi rendtartás 15., 16. §-a értelmében való helyettesitésére, vagy az elnök az általa kirendelt védő mellett gyakorlaton levő ügyvédjelöltnek helyettesül kirendelésére vagy elfogadására a BP. szabályai szerint nincs jogosítva; a mikből az következik, — hogyha az elnök elfogadta vagy kirendelte is dr. B. I, ügyvédjelöltet a részéről kirendelt G. L ügyvéd helyett D. P. védőjének, és ha dr. B. I. ügyvédjelöltre mindazok az esetek fenforogtak is, melyek az i874:XXKIV. t.-cz. 15., 16. §-ába foglalvák, a BP. értelmében dr. B. I. ügyvédjelölt még sem volt, — mert nem lehetett, — a D. P. vádlott védője: mindezek szerint e bűnvádi ügyben a fötárgyalásokat akként tartották meg, hogy D. P. vádlott érdekében védő nem volt jelen. (i9o3 január 21. 623. sz.).