Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

76 //. Büntetőjog és eljárás. mely miatt följelentés tétetett, nem büntethető. A budapesti ügyvédi kamara ügyésze e végzés ellen, mint pótmagánvádló, fölfolyamodással élt a budapesti kir. büntető-törvényszékhez, mint másodfokú bírósághoz. (Bpesti bt.-ls~c'k.) Az iratokhoz csatolt hivatalos kiadású «Utasításinak 14. szakasza szerint, támaszkodva az e. b. által már fölhívott közmunka- és közlekedési, valamint a polgári perrendtartás 84. szakasza alapján 1885-ben kibocsátott igazságügyminiszteri 7922. sz. rendeletekre: Barts Gusztáv dr. ama fölhatalmazás alapján képviselte az államvasutakat, mint közjogi személyiséget, melyet fölhatalmazója részéről a fölhívott igazságügyminiszteri rendeletben kijelentett amaz elvnél fogva nyert, hogy mindazokat a beadványokat, melyek különben ügyvéd ellenjegyzését igénylik és a bíróságokhoz vagy közigazgatás hatóságokhoz intézendők, mint a szakosztály tagja, a nyert meghatalmazás alapján adja ki és írja alá. Minthogy pedig a fentiekhez képest az államvasutak igazgatóságának, mint félnek, meghatalmazott által joga van közhatóságokkal érintkezni és mivel a büntethetőség alapföltétele az üzletszerűség, azt jelenti, hogy valaki díjazásért viszi véghez a fél tiltott képviseletét a bíróság előtt, — ámde e föltétel jelen esetben elő nem fordul, mert hiszen miniszteri rendeleteken alapuló és az 1874. évi 34. törvényczikk 39. szakasza értelmében is helyt fogható meghatalmazás esete forog fönn : helyesen járt el az első bíróság akkor, a mikor büntethető cselekmény fönn nem létében a vádat tárgyalás nélkül elutasította. E fölebbviteli bíróság is elutasította a fönt kifejtettek alapján a pótmagánvádló fölfolyamodását. (1903.) E másodlokú végzés a BP 378. §-a folytán jogerős. 58. Villamos erő jogtalan elvezetése. (Btk, 533. §.) A budapesti általános villamossági r. társaság által a vádlott üzletében felállított villamos berendezésnél az 1899. szeptember 29-én este eszközölt vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a fővezetékből jövő csak egyik huzal ment a maga szabályszerű utján a lámpához, a másik huzal azonban, melynek az árammérőn (órán) kellett volna keresztül és visszamenni a fővezetékhez, meg volt szakítva és egy hamis vezetékkel az áruasztal (pult) fiókjába volt vezetve, továbbá, hogy vádlott a rendes vezetékhez kapcsolt hamis vezeték utján az árammérő megkerülésével, a villamos áramvezetékből huzamosabb időn át 100 K-nál kevesebb értékű villamos áramot elvezetett és ekként díj fizetése nélkül saját czéljaira felhasznált. E tények alapján a vádlott lopás vétségében mondatott bűnösnek.