Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 10. szám - Beksics Gusztáv történet - és közjogirása [könyvismertetés]

Ö44 KÜLFÖLDI JOGÉLET. jenek kérdése : a másik, hogy mennyiben enged az tért amaz uj áramlatoknak, melyek többé-kevésbbé minden magánjogi codexet eltérítenek a kifejlett pandectajog individualismusának nyílegyenes pályájáról. A modern socialpolitikai eszmék hatása a magánjogra: ez nyilván a jelenkori társadalmi tudomány egyik legérdekesebb témája: s ezért az utóbbi szempont az, melyet fejtegetésünk alapjául választunk. A nélkül, hogy szorosabb rendszerbe foglalnók ezúttal észrevételeinket, közöljük a következőkben azt, a mit a «Vorentwurf«-ban e szempontból első szempillantásra feljegyzésre érdemesnek gondoltunk.* A tulajdonjog korlátlanságának ebét elejti a tervezet, kimondván, hogy a tulajdonos a dologról csak a jogrend korlátai közt rendelkezhetik tetszése szerint (Ó44. cz.: ugyanígy: német polg. tkv. 903. ij.: sokkal individualistikusabb szövegezésű: magyar polg. tkv. terv. 5O0. §. . Nyomban e rendelkezés után foglal helyet a «Chikaneverbot»-nak a tulajdonjogra alkalmazott töredéke (id. 644. cz. 2. bek. . A tulajdonjog terület szempontjából sem korlátlan; ingatlannál nevezetesen nem terjed ki az a fölötti légürre in infinitum, hanem csak addig, a meddig annak gyakorlásában a tulajdonosnak érdeke van (669. cz.; hasonlóan: magyar polg. tkv. terv. ,69. §.). A tartozék tekintetében a tervezet ugy intézkedik, hogy a dologra vonatkozó rendelkezés, ha kivétel nem tétetik, a tartozékra is kiterjed (647. cz. . Ez a mi jelenlegi és a magyar tervezet szerinti jogunktól (v. ö. magyar polg. tvk. terv. 655. §.] két pontban különbözik: 1. a tartozék a fődolgot nem csak kétség esetén követi, hanem mindig, ha ellenkező világosan kikötve nincs: 2. nemcsak átruházás esetére, hanem minden rendelkezés esetére áll, tehát pl. derelictio-nál, elbirtoklásnál stb. A közgazdasági érdek mindenesetre a svájezi megoldás mellett szól, mert ez az érdek azt követeli, hogy azok a dolgok, melyek valamely más dolognak gazdasági értékét emelik, ezzel a más dologgal állandóan összeköttetésben maradjanak. A tulajdonközösség tekintetében a tervezet megvalósítja azt a gazdaságpolitikai gondolatot, hogy az a Iái sasáé,' egy nemét létesiti a tulajdonostársak között, miért is a közönséges kezelési cselekményekhez, mint javítások (melioratiók!) elrendeléséhez és ültetvények létesítéséhez minden egyes társnak joga van, a mig a többség másként nem intézkedik; ellenben fontosabb kezelési actusok elrendelésére, mint a művelési ág megváltoztatása, fontos reparaturák foganatosítása és a közös dolog megőrzése, a társak többségének beleegyezése szükséges, mely többség az illetmények aránya szerint számítandó (650. cz.). Különösen mezőgazdasági szempontból helyesebb a tulajdonközösség e szabályozása annál, melyet a mi Tervezetünk javasol ! 1757. §.), s melynek nehézkessége miatt a gazdaságosabb müvelés fog a legtöbb esetben kárt szenvedni, mert tervezetünk szerint az egyes társ semmi* Meg kell jegyezni, hogy a «Vorentwurfi a kötelmi jogot nem foglalja magában: erre né/ve a kötelmi jogi törvény revisiója és a codexbe való beillesztése van tervbe véve. V. ö. Vorentwur/' 24^. oldal.