Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 10. szám - Beksics Gusztáv történet - és közjogirása [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. féle, bármily hasznos intézkedést sem tehet. Igen érdekes az ingatlan-jogban az a rendelkezés, hogy ha források, kutak vagy patakok tulajdonosuknak semmi vagy értékesithetőségükhöz képest csak egész csekély hasznot hoznak, mindenki teljes kártalanítás mellett követelheti a tulajdonostól azok átengedését, ha igazolja, hogy ö azokat gazdaságilag sokkal magasabb czélokra fogja használni. IVÓVÍZ czéljára való hasznosításnak más vállalatok előtt elsőbbsége van (705. cz.). Tulajdonjog tárgya nemcsak dolgok (v. ö. magyar polg. tkv. terv. 561. §.), hanem természeti erők is lehetnek, a mennyiben azok az ingatlanokhoz nem számitandók (706. cz.). A constiíuiumpossessorium tekintetében a tervezet álláspontja az, hogy ha az ingó dolog különös jogviszonynál fogva az elidegenítőnél marad, a tulajdonátmenet harmadik személyekkel szemben hatálytalan, ha azok megkárosítása vagy a kézi zálog tárgyában fennáll/) határozmányok megkerülése volt a felek czélja, mely körülmény tekintetében a biró szabad belátása szerint határo^ (707. cz.); ily védelme a harmadik személyeknek és a zálogos hitelezőknek a mi Tervezetünkben hiányzik, (v. ö. 627. §.) ; a nem tulajdonos részéről jóhiszemű harmadik irányában tett ily átruházás ellen a mi Tervezetünk a tulajdonost új és nem aggálytalan módon védi meg (v. ö. 620. §. utolsó bek. és Indokolás II. k. 525. old. utolsóelőtti bekezdés, a német polg. tkv. 933. §-a nyomán). A \álogjo° területén érdekes rendelkezés a 802. czikké, mely szerint a jelzálogos hitelező nem tiltakozhatik a zálogtárgy értékének egy huszadrészénél csekélyebb értéket képviselő ingatlanrész elidegenítése ellen, ha aránylagos résztörlesztés történik vagy a megmaradó ingatlan kellő biztosítékot nyújt. Megtörése ez a római «pignoris causa est individua» elvének. Záloglevelek kibocsátását külön czim alatt (854— 864. cz.) tárgyalja. Bele van olvasztva a tervezetbe a vijjog (922-943. cz.) és a bányajog (944—960. cz.) is. A személyjog kissé doctrinár izü. Érdekesebb állásfoglalásai a következők : «Heirat macht mündig» (8. cz.). A férfit is nagykorúsítja tehát a házasság. A ki becstelen életmódot folytat, elveszti igényét birói oltalomra ama jogok tekintetében, melyek törvénynél vagy közmeggyőződésnél és birói mérlegelésnél fogva a jogosult tisztességességét feltételezik (14. cz.). Teljesen az észjog hatása alatt keletkezett az a szabály, hogy senki szabadságáról le nem mondhat vagy abban magát illendőségen tul nem korlátozhatja (25. cz. 2. bek. . A személyiség védelmét a tervezet a miénknél (87— 93 §§.) általánosabban fogja fel, kimondván (26. cz.), hogy a kit személyében jogtalanul megtámadnak, jogosítva van a háboritás megszüntetését, kártérítést és a körülményekhez képest pénzbeli elégtételt követelni. Ebben előnyt adunk a mi Tervezetünk rendszerének, csak a védett személyes érdekek körét keli lene tágabbra fogni. A testületek keletkezéséhez a tervezet nem kiván állam jóváhagyást (v. ö. 78. cz.) ; a cantonoknak azonban azt a jogot adja, hogy testületek és intézetek részére szánt iooo francnál nagyobb értékű juttatásoknak valamint ingatlanoknak általában testületek vagy