Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

72 TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. viszont a numerus clausus pártolói ezt merőben az anciennitás alapján kívánták szervezni. Hosszú, fix ideig tartó gyakorlat az egyik, hosszú, bizonytalan ideig tartó gyakorlat a másik oldalon: erre redukálódik az ellentét. Ha ílhberális az utóbbi, illiberális lehet az előbbi is. Döntő marad tehát, vájjon a jelenlegi tarthatatlan túlzsúfoltság megszüntetésére kisebb vagy nagyobb prohibitio szükséges-e ? A congressus nagy többsége a szabad ügyvédség mellett foglalt állást, egyúttal határozati javaslattal egészében és részeiben hozzájárult azokhoz az indítványokhoz, melyekkel az egyik véleményező az ügyvédképzés tudományos és erkölcsi garantiáinak fokozását rendszerbe szedte. A jogi szakoktatás, az elméleti vizsgálat, a joggyakorlat, az ügyvédi vizsgálat s az ügyvédek jegyzékébe való felvétel reformjára vonatkozó határozatok állásfoglalást jelentenek ama tanulmányi s vizsgálati rendszer ellen, melyet a közoktatásügyi miniszter ismert tervezete szándékozik létesíteni s mely az elméleti előképzés szigorítása helyett annak megkönnyebbítését vonná maga után. Speciális, de a közérdek szempontjából is jogos kari érdeket szolgált az ügyvédi nyugdíj kérdésének tárgyalása. Az elfogadásra került resolutioban egyértelmüleg nyilvánult meg az ügyvédgyülés óhaja, hogy az igazságügyminiszter adja meg az ügyvédeknek a lehetőséget, hogy saját filléreikkel biztosítsák hozzátartozóikat a végső nyomor ellen. Az ügyvédgyülés végül behatóan tárgyalta a napirendnek ama kérdéseit is, melyek a kari érdekeket csak közvetve és kis részben érintik. Az igazságszolgáltatásnak a szegények részére hozzáférhetővé tétele, a közigazgatási hatóságoknak szabadságbüntetések kiszabására irányuló joga oly kérdések, melyeknek gyökeres reformját a belső szükség s a kormányzat erkölcsi reputatiója egyaránt követelik. Az ügyvédgyülés becsületes munkát végzett, midőn e köveket meggörgette. Nem érdemeinők meg a jogállam nevét, ha a munka sysiphusinak bizonyulna. Dr. B. M. TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Indokolás a magyar általános polgári törvénykönyv tervesetéhes. Folyó év november havában tette közzé az igazságügyminiszterium a polgári törvénykönyv tervezetéhez tartozó indokolás harmadik kötetét, mely a kötelmi jog I—VI. czimeire vonatkozik. E kötet megjelenésével a tervezet indokolásának mintegy kétharmad része fekszik előttünk és immár valószínű, hogy az indokolás közzététele csak az 1902-ik év folyamán nyer befejezést. Mivel pedig a tervezet 1900 ban látott napvilágot és indokolását a jogi kritika mindeddig nélkülözte, az indokolás közzétételét elkésettnek kell tárta-