Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

68 EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. Dr. Concha Győ^ő bestédéből: Miben áll az egyetem munkája? A tanárok részéről abban, hogy a kutató, búvárló gondolat legjobb munkásai, az élő szó közvetlenségével származtassák át ugy a buvárlat bevégzett eredményeit, mint a kutatási ösztönt; a tanulók részéről abban, hogy a legmagasabb hivatásokra törekvők a hivatásukhoz szükséges kész ismereteken felül a további önművelésre szükséges önálló szellemet megszerezzék. A\ egyetem a nemzet eleiében a haladó gondolat műhelye, nem a cselekvés színtere. Az egyetem nem politizálhat, nem gazdálkodhatik, nem űzhet propagandát ; az egyetem kutat, az egyetem okozati és czélbeli összefüggéseket magyaráz, s elismert legfőbb igazságokat közvetit, esetleg alkalmaz. De ha az egyetem egészében a gondolkodó s nem a cselekvő szellem műhelye, még kevésbé lehet az egyetem tanuló részének a cselekvés a feladata. A mint a cselekvés az egyetemen általában csak a gondolkodás, a szellemi elsajátítás eszköze lehet, azonképen az egyetem tanulói karát a cselekvés csak tanuló hivatásának lehetővé tétele végett illetheti. Abból az alkalomból, hogy az egyetemi ifjúság két ellenséges pártra szakadt, a melyek egyike nemzeti, másika liberális pártnak nevezi magát: a dékáni beszéd felveti a kérdést, mi a nemzeti és mi a liberális. A nemzeti abban rejlik, a mi egyesek millióit más emberektől különbözővé, a maguk nemében egyetlenné, osztatlan egyéniséggé teszi. A nemzet azért mindenek fölött való, azért a szeretet és önfeláldozás tárgya, mert egyetlen az emberiség körében, melynek mása nincs. Egy ily milliókat összefoglaló nemzet az egyesnek megkötését, a nemzetért való lemondását, áldozatkészségét és a nemzet egyéniségébe való felolvadását kívánja. De mi a «liberális»? A nemzet: milliók lánczolata, egy személylyé válása; a nemzet: lény, főnév, — a liberális: melléknév, tulajdonság. Kinek szabadságát jelenti, kinek tulajdonságát fejezi ki hát a liberális irány? Az egyénét a nemzettel szemben. Oly nemzetnél van tehát liberális irány, a hol az egyén az emberi élet fontos részeiben a maga ura, s a nemzet törvényhozásának s kormányának atyáskodó gyámsága alól föl van mentve. A liberális irány tehát az egyén szabadsága, mint magánemberé; ellenben az egyénnek, mint a nemzet tagjának szabdsága, melynél fogva politikai jogokat gyakorol, nem következik a liberális irányból. A nemzeti és liberális irányok az emberiségnek egyiránt szükséges követelményei. A nemzet azonban az emberi eszmének hasonlíthatatlanul fontosabb munkása, fentartója, mint az egyén. A nemzet áll hát mindenek fölött.