Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. a mult tanévben több egyetemi hallgató tüntetőleg tiltakozott dr. Pikler Gyula jogbölcseleti előadásának iránya ellen s mert ugyané tárgy a képviselőházban is szóba kerülvén, ezzel kapcsolatban a közoktatásügyi minister a tanszabadságra nézve kedvező nyilatkozatot tett. A jogi kar dékánjának beszédjére az egyetemi ifjúság körében előfordult kereszt-mozgalmak s az ebből kifolyó felekezeti súrlódások szolgáltak alkalmul. Mindkét beszéd nyomtatásban is megjelent.* Maradandóbb értékű részeikből ide iktatjuk a következőket: Dr. Vécsey 'Tamás bestédéből: Boldog korszak küszöbéhez ért az egyetem, mikor a tanszabadságot biztosító alaptörvényünk, az 1848: XIX. t.-cz. szentesítést nyert. E t.-cz. az oktatási és tanulási szabadságot inaugurálja. Ezzel a tudományt tette szabaddá, függetlenné. Az egyetemet közvetlenül a közoktatásügyi minister hatósága alá helyezi. Egyetemünknek az 1848 : XIX. t.-cz. következtében beállott haladását több adat bizonyítja. Az egyetem budgetje 185 i-ben 196,238 frtvolt, 1901-ben 1,232,170 frt; a tanszékek száma 1861-ben 51 volt, ma 107; a hallgatók száma 1861 -tői 1901-ig 1313-ról 5661-re szaporodott fel. E nagy számok mutatják, hogy milyen jelentékeny intézmény a magyar tudományegyetem. Nem vénül, sőt örökifjú a szelleme. A nemzettel együtt megújul, mert a nemzettel halad. Tudománynyal táplálja a haza reménységét, tehát nélkülözhetetlen tényező az állam életében. Az egyetem kettős feladata: közölni a kész ismereteket és kutatni ujakat. Jogos követelménynek tartom, hogy a tanár irjon is ; de nagy tévedés azt hinni, hogy a holt betű pótolhatja az élőszót, hogy a könyv pótolja az előadást. De nemcsak tudományos előadást kell hallani az ifjúságnak, hanem nemes érzést és ideális gondolkodást is kell tanulni az egyetemen. Az előadást ugy a hogy el lehet olvasni a jegyzetekből, de a példát látni kell. A valódi mester szivét és életét szenteli szakmájának. Ennek látása vonzza és bilincseli le a succrescentiát. Hogy a koronás király minisztere mily tisztelettel viseltetik az oktatási szabadság iránt: ennek emlékezetes manifestatiója történt 1901. évi május hó 7-én a képviselőházban. Ragyogó apológiájában kijelentette a felelős minister, hogy «az állam a maga hatalmát nem használja a tanítási szabadság elnyomására, a kutatási és gondolatközlési szabadság korlátozására*). Egyetemünkön immár ép oly sérthetetlen a szólásszabadság, mint a parlamentben, ezért biztositá a minister ünnepélyesen a házat, hogy «aggódó gondoskodással s teljes erővel őrzi meg a maga egészében a szabadságok legnemesbikét — a tanszabadságot*). * Az 1848: XIX. t.-cz. és a Karok. Irta: dr. Vécsey Tamás. Beszéd, melyet az egyetem megnyitásakor 1901. szeptember 15-én az egyetemi ifjúsághoz intézett: dr. Concha Győző (Budapest, 1901.). 5*