Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Pulszky Ágost, 1846-1901

66 EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. iránt egyenlő érdeklődéssel viseltetve, a jelenségek látható, külső sokszerüségét sokkal mélyebben ragadta meg, mint azok rejtett, belső egységét. És így, bár a viszonyok ismerete, a rendelkezésére álló adatok sokasága egyenesen csodálatos nála, bár mester abban, hogy egy tüneményt minden vonatkozásában és árnyalatában szemügyre vegyen és kidomborítson : a legkülönbözőbb jelenségek utolsó, központi okáig ritkán vezet el. Lehet, hogy ennek tudományos pályájának a félbemaradása az oka. Lehet, hegy a tudományban való ' teljes elmélyedés egy oly magaslatra vitte volna őt, melyen jegeczesedési központot talált volna rendkívüli tudása számára. A politika megakadályozta, hogy így legyen. És előttünk még mindig rejtélyes marad, hogy a politika sekély vizei, megfelelő eredmények nélkül, hogyan sodorhatták el ezt a kiválasztott lelket a tudomány birodalmától ? Rejtélyes marad azután a szép és teljes tanulmány után is, melyben Gratz Gusztáv igyekezett e kérdésre feleletet adni.* Azt hiszszük, a feleletet egyetemesebb okokban kell keresni, mint egyéni hajlandóságokban. Az a tény, hogy olyan nagy és magasan szárnyaló lelkek, mint például Eötvös, Kemény, Schvarcz, Grünwald, Szilágyi és sok más ugyanezt a megosztott, szinte tragikus életet folytatták, általánosabb magyarázatot követel. És ez a magyarázat véleményünk szerint a kisebb és fejletlenebb nemzeti életben áll. A müveit nyugat nagyszerű munkamegosztása nálunk még tökéletlen. Kevés az ember és ezt épp' legjobbjaink érzik legkeservesebben, kikben a genius universalisabb ereje ég. Azok, kik a világot a legmagasabb szempontból nézik, legjobban látják a rendelkezésre álló társadalmi erők tökéletlenségét. S ha mindehhez hozzá veszszük, hogy az elmék nálunk még sokkal műveletlenebbek, semhogy a «nagy tudomány)) utján lehetne rájuk hatni: könnyen átláthatjuk, hogy mi az, a mi éppen legjobb embereinket a politika útjára csábította. Ugy érezték, hogy csak is innen lehet ezt a nemzetet megváltani. A megváltás utja pedig kálvária. Dr. Jás^i Oszkár. EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. A budapesti egyetem megnyitása 1901. évi ssept. hó 15-én. Azok az abnormis jelenségek, melyek a budapesti tudományegyetem beléletét ujabban megzavarták: alkalmul szolgáltak arra, hogy a tanév megnyitásakor az egyetem rektora és a jogi kar dékánja e jelenségekkel foglalkozzanak. Az előbbinek megnyitó beszédje, az 1(848 : XIX. t.-cz. alapul vétele mellett, a tanszabadságot tárgyalja. E kérdés azért vált actuálissá, mert * V. ö. Huszadik Század II. évi. 10. >,z.