Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Az ügyvédség a jogállamban

^6 P0LLÁK ILLÉS hatalmát. Jog nem azonos az igazsággal. Nem felesleges ezt a különbséget időről-időre feleleveníteni, mert a két fogalomnak erős hajlama van az összekeveredésre. Pedig széjjeltartásuk döntő fontosságú. A fél a maga jogát akarja és ezt tartozik az ügyvéd képviselni is, a mi világtávolban különbözik az igazság keresésének kötelességétől. A fél joga az ő törvényszerüségi complexuma. a mit biró előtt mint törvényes igényt kimutathat, ahhoz neki joga van. Erdeke megkívánja a biró elismerését, melyet ez meg nem tagadhat, ha az érdek törvényszerű. A mikor ezért az ügyvéd a rábizott érdeket a biró előtt képviseli, kötelessége minden erejéből annak törvényszerűségét, azaz jogos voltát kimutatni, minden egyéb tekintet mellőzésével, mert a jog mindig viszonylagos erő és attól függ, ki tud több törvényszerűséget producálni: a jog mindig hatalmi túlsúly, melynek mindig igaza van, a mikor győzött, a mit az állam is elismer a birói döntésnek minden körülközött való respectálásával, még a legflagransabb tévedés és botlás esetében is. Ezzel aztán el is dőlt a kérdésünk sorsa. Ha a jog mindig csak a relativ hatalmi csoportosulás kifejezője, akkor annak kiküzdésében egyedül a felek érdeke irányadó s akkor az ügyvédet sem kötelezheti más tekintet ennél. És ha jog az, a mit a biró annak itél, jóllehet a biró tévedhet, akkor az ügyvédnek nincs egyéb feladata a biró kapaczitálásánál. Jogállása akkor a fél jogállása, helye a fél oldalán van, ereje a subjectivitás, gyengéje a tárgyilagosság és halála az igazság keresése. A mai ügyvédség egyik főbb lelkiháboruságát és elzsibbadását főképpen ennek a törvénynek nemtudása okozza. Belső meghasonlásának egyik soha meg nem nyugvó mozgatóját mindig az szolgáltatja, hogy minduntalan összezördüléseket okoz az érdekképviselet és a ráparancsolt «igazságkeresés» közti kiengesztelhetetlen ellenmondás. Innen az a bátortalansága, melylyel fele mellé nagy harczokban kiáll és különösen a tanácsadás felelősségének elvállalásától való nagy rettegése. Mert azt tudja, hogy felét támogatni köteles, de nem meri bevallani, ha például büntető