Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Az ipari minták oltalmáról szóló előadói tervezet

AZ IPARI MINTÁK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ TERVEZET. Ól ^ Az 5. §. is demonstrálja a használati mustra oltalma tekintetében történt területi különválást. A törvény kizárja e szakaszban azt, hogy az egyik állam területén megadott használati mustra oltalma, a másik állam területéről bevitt áruk által csorbittassék. «Bevitelről)) ily értelemben csak különböző jogterületek között lehet szó. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a «használati mustra» oltalmát az 1893 :XLI. t.-cz. ahhoz köti, hogy az Magyarországon legyen belajstromozva. Ez a jogállapot adja az első döntő szempontot az előttünk fekvő tervezet elbírálásához. A tervezet ugyanis technikai okokból, egyszerűség kedvéért, az izlésminta oltalmát és a használati mintaoltalmat együtt szabályozza, holott a két mintanem törvényhozási sorsa alapjában különböző feltevéseken nyugszik. A használati mintaoltalom törvényhozási szabályozásánál Ausztriára csakis oly értelemben és oly mértékben tartozunk figyelemmel lenni, mint azt az 1893 iXLI. t.-cz. a használati mustra és a találmány tekintetében előírja, mig az izlésminta ma érvényes jogát csak közös egyetértéssel változtathatjuk meg. Ez ugyan ujjmutatás arra, hogy a használati mintaoltalmat külön, egészen a magyar viszonyokra szabott törvényben szabályozzuk, de természetesen nem zárja ki azt, hogy törvénytechnikai okokból mégis egy törvényben közös egyetértés alapján gondoskodjunk a mintáknak mindkét neméről és tekintettel legyünk a hóditó nemzetközt egyenlősitési törekvésekre. De nem lehet és nem szabad engednünk azt, hogy — alapuljanak bár a mintaoltalmi jogszabályok azonos, vagy hasonló elveken — a használati minta oltalma tekintetében a két államnak egy izben már törvényesen különvált jogterületei újból egyesittessenek. Ma a jogállapot az, hogy a használati minta kizárólagos, t. i. szabadalmi oltalomban a bejelentő javára csak abban az országban részesül, a melyben s a melyre a szabadalmat elnyerte, mert az 1893 :XLI. t.-cz. megszüntette azt a reánk nézve érzékenyen hátrányos állapotot, hogy az egyik államban lajstromozott szabadalom a másik államban is ipso iure oltalomban részesült.