Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Az ipari minták oltalmáról szóló előadói tervezet

D,r FAZEKAS OSZKÁR A használati minta-oltalom tekintetében tehát nem vagyunk, kötve Ausztriával közös egyetértéshez s épen ezért az egész ügyet domináló fontossággal bir annak a kérdésnek az eldöntése, a melyet a törvénytervezet indokolása fel sem vet, t. i. hogy a vám és kereskedelmi szövetség XVII. czikkének az az intézkedése, a mely szerint a mintának egyik államban történt bejelentése és belajstromozása, a mintának a másik állam területén is törvényes oltalmat biztosit: a minta mindkét nemére vonatkozik-e, vagy csupán az izlésmintára? * Tekintettel arra, hogy az 1893 :XLI. t.-cz. 1. §-a a használati mustraoltalom tekintetében csupán azt a kötelezettséget rójja mindkét államra, hogy az az államok mindegyikének területén törvényes oltalomban részesedjék; a 2. §. pedig a két állam között a mintajog tekintetében a viszonosságot teszi kötelezővé: kétségtelen tényként állapithatjuk meg azt, hogy a használati minta oltalma mindegyik állam területén ép ugy külön-külön bejelentéshez, illetőleg lajstromozáshoz van kötve, mint a találmány szabadalmi oltalma. Ha az Ausztriában lajstromozott használati minta ipso iure Magyarországban is oltalmat élvezne, nem volna értelme annak a kölcsönös szerződési kötelezettségnek, hogy mindegyik állam köteles a használati mustrát törvényes oltalomban részesíteni. Igazolja ezt a törvény további szövege is, a mely a találmányt és a használati mustrát mindig conjunctive közös rendelkezés alá vonja. Ugyanennek a törvénynek 4. és 5. §-a egyenesen kizárja azt a feltevést, hogy a használati minta bejelentése az egyik államban maga után vonná annak oltalmát a másik államban. A 4. §. szerint ugyanis sem a találmány, sem a használati mustra nem élvezhet az egyik állam területén nagyobb terjedelmű, vagy hosszabb tartamú oltalmat, mint annak az államnak területén, a hol a találmányt, vagy a használati mustrát először bejelentették: ha a két államban két külön használati mintaoltalmat külön feltételekkel supponálunk, ennek a rendelkezésnek sincs értelme. * L. dr. Pap Dezső találó fejtegetéseit a «Magyar Közgazdasági f. é. 2. számában.