Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Ujabb kereskedelmi jogi könyvek: Magyar kereskedelmi jog rendszere. Magyar biztositási jog [könyvismertetés]

S98 ROVÁS. jelentőségű határozatai. V. kötet, 1900—1901. Budapest, 1902. FranklinTársulat. Vászonkötésben ára 12 k. Vargha Ferenc^ A gyakorlati ügyvédi és birói vizsgálatok reformja. (Különlenyomat a Jogtudományi Közlöny 1902. évfolyamából). Budapest, 1902. Franklin-Társulat. ROVÁS. Gondatlan emberölés jogos védelemben. E czimen folyóiratunk IV. füzetében* egy esküdtbirósági Ítéletet közöltünk, melynek lényege az volt, hogy az esküdtek szándékos emberölés alól felmentvén vádlottat, ugyanőt gondatlan emberölésben bűnösnek mondották ki, e vétségre nézve azonban megállapították a jogos védelem fennforgását. Ezt az esküdtbirósági ítéletet, mint a mely kritikán alul áll, rovásra tettük. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a «Jogt. Közi.» 30. számában egy támadó czikk jelent meg, a melynek szerzője komolyan felállítja a tételt, hogy jogos védelem czimén a gondatlan cselekmény is kimenthető. Minthogy a Jogt. Közi. tudós szerkesztője azt minden észrevétel nélkül közölte : hozzá intézzük e sorokat. A Jogt. Közi. azt mondja : «Semmiféle büntetőjogi elmélet szerint sincs akadálya annak, hogy mikor a jogos védelemben elkövetett szándékos cselekményt épen a jogos védelem okából nem büntetjük, a gondatlanságból bekövetkezett eredményért, tehát a kevesebbért, mégis felelőssé tegyük az illetőt». Lássuk, hogy miként válnék be ez az állítás a fennforgó esetben. Elsőben persze tudnunk kell, hogy mi a jogos védelem. Nehogy ismét félreértessünk : ide iktatjuk a btk. 79. §-ának meghatározását. A személy vagy vagyon ellen intézett, vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen támadás elhárítására szükséges védekezés. Ez lényegileg a jogos védelem. Röviden így is kifejezhetjük azt : «erő az erőszak ellen». Mi kell tehát ahhoz, hogy a jogos védelemre alkalom nyíljék r Ugyebár mindenekelőtt támadás, vagyis erőszak. Ezzel szemben fejti ki a szükséges védelmet az, a ki a fenyegető támadást elhárítani akarja. Ha valaki erőszakot akar tenni egy nőszemélyen, s ez ellen az illető és az, a ki neki segítségére jön, oly módon védekezik, hogy ez által az erőszakoskodót életétől fosztja meg, vagy annak testi sértést okoz : ezért a jogos védelem czimén kimenthető. De ez a cselekmény természeténél fogva szándékos. Mert hiszen a ki az erőszakot jogos erőkifejtéssel akarja legyőzni : az bizonyos czél elérése végett, tehát mindenesetre szándékosan cselekszik, és pedig szándékosan abban az értelemben, hogy akarata nem csak a tettet, hanem a bekövetkező, * L. Jogállam 1902. évf. IV. t. ^o. 1.