Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben. 3. r.

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. arra is, hogy a nevezettek vagyoni viszonyai nem olyanok, a melyek elfogadhatóvá tennék, hogy e vacsorákat puszta vendéglátás okából rendezték: ezeknél fogva, habár a vacsorákon jelen voltak közül kihallgatottak azt vallották, hogy ott a Baross Jánosra való szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra fel nem hivattak: a Curia megállapítja, hogy azok a vacsorák az arra meghívott és megjelent választók szavazatainak Baross János részére megnyerése és biztosítása czéljából rendeztettek és ennélfogva azok a 9. §. szerinti vendéglátásnak egyáltalán el nem fogadhatók. Minthogy pedig Baross Jánosnak, mint az időben Csongrádon tartózkodó és a fent említett vacsorákra meghívott jelöltnek a pártbeliei által rendezett vacsorák tartása, az azokra meghívott választók pártállása és száma iránt a dolog természeténél fogva érdeklődnie, tehát már ennélfogva, különösen pedig az első vacsora lefolyásából és azon a pártérdekek, valamint az összetartás hangoztatásából tudnia kellett, hogy azok a vacsorák a választók szavazatának etetéssel és itatással való befolyásolása czéljából rendeztettek, és mind a mellett az utóbbi két vacsorán is megjelent, a Curia a bizonyító adatok szabad mérlegelése alapján megállapítja, hogy Baross János a választóknak a Fekete, Kaszaniczky és Szlávik által e vacsorák adásával elkövetett etetésébe és itatásába a vacsorákon való megjelenésével előzetesen és kifejezetten beleegyezett: következéskép Baross Jánosra nézve a 3. §-nak ó. pontja alá eső feltétlen érvénytelenségi tényt és okot megállapítani és ez alapon a Csongrádon az 1001. évi október hó 10. napján megtartott országgyűlési képviselőválasztást érvénytelennek kimondani kellett. Ezt a megállapítást nem gátolhatta az, hogy kérvényezők Baross János irányában a részesség megállapítását nem kérték, mert kérvényükben megjelölték a feltétlen érvénytelenségi tényt és megjelölték a 3. §-nak 6. pontja szerinti feltétlen érvénytelenségi okot; mert továbbá az előzetes és kifejezett beleegyezés is a részességnek egyik faja s mert végül kérvényezők az idézett törvény 6. §-ára, tehát a részességnek ebben a szakaszban meghatározott eseteire kérvényükben nem hivatkoztak, minélfogva a kir. Curia a bebizonyított tényre a törvény megfelelő rendelkezését szabadon alkalmazhatta. Baross János cselekvő és szenvedő választóképességének felfüggesztése a 122. §. rendelkezésén alapszik. Tekintettel arra, hogy a csongrádi választókerületi választók összes száma az 1901. évre érvényes névjegyzék szerint 848, hogy a Fekete Lajos, Kaszaniczky Dénes és Szlávik János által rendezett Baross-párti kortesvacsorák mindegyikén legalább 100—120 választó vett részt, Hegyi-párti választó pedig a választás napján több mint 200 lett etetve és itatva: a 126. §. értelméoen az Ítéletben felemlítendő volt, hogy az érvénytelenített választás alkalmával a csongrádi választókerületben oly jelenségek merültek fel, a melyekből arra lehet következtetni, hogy az etetés-itatás nagyobb mérvben űzetett. A kérvényezők által a tárgyaláson fenntartott többi érvénytelenségi okok megállapíthatók nem voltak. Jogállam. 7. f. W