Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben. 3. r.

^86 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. A Hegyi Antallal szemben elrendelt bizonyítási eljárás eredménye tárgyában érdemleges határozat nem volt hozandó, mert a választás feltétlen érvénytelenségi okból mondatott ki érvénytelennek ( 502/1902. c. b.). Etetés és itatás fogalma. — Itatás. — Záróra kitűzése. Q. §. 6., 8., és 26. p.; 7. §. b. p.; 9. §. a. p. 159. §.). Kérvényezők Molnár Jenőnek Szentesen 1902. október 27-én történt képviselővé való választatását először azon az alapon támadták meg, hogy a képviselő a szavazatok többségét etetés és itatás által nyerte el. Továbbá felhozták kérvényezők, hogy a megválasztott képviselő közvetlenül a választást megelőzőleg osztálygyülöletre izgatott. Végül előadták, hogy a választási elnök a törvénynek a zárórára vonatkozó rendelkezését megsértette. A kérvény elutasittatott. (C. II. t.). A kérvényben előadott ama tény, mely szerint a pótválasztás napján, október hó 27-én, a Tabak Samu korcsmájában a választók elfogyasztottak egy egész ökröt, mit Molnár J. vágatott le számukra, és megittak 10 Hl. bort, melynek árát M. J. fizette ki, holott pedig Szentes nem több községből álló választókerület, így tehát itt a 7. §-nak b. pontja nem alkalmazható. Ennél a vádnál tehát az u. n. párttanyai egybegyűlt választóknak megvendégelése van érvénytelenségi okként fölhozva. Az etetés és itatás fogalmát azonban nem a 7. §-nak b) pontjából, az u. n.: argumentum a contrario magyarázati mód alkalmazásával, hanem önállóan a 5. §. 6. pontjának tartalmából kell meghatározni. Ama kivételes rendelkezés hatálya ugyanis tovább nem terjedhet, mint a mit az valóban magában foglal, t. i. hogy midőn az abban körülirt ellátás esete fönnforog, a biró a tiltott etetés és itatás tényálladék ismérveinek minden további vizsgálata mellőzésével, a 3. §. ö. pontjában körülirt érvénytelenségi okot nem állapithatja meg; az idézett 7. §-nak b) alatti rendelkezése azonban nem jelenti azt, hogy akkor, midőn a választás napján a választók megvendégelése ama kivétel alá nem esik, mint a jelen esetben, midőn a választó-kerület nem áll több községből — azonnal a 3. §. 6. pontjában foglalt érvénytelenségi ok kényszeritőleg nyerjen alkalmazást; mert ilyenkor is nemcsak az evés és ivás ténye magában, hanem azzal kapcsolatban a törvény által kivétel nélkül megkívánt vétkes czélzat is vizsgálandó és a törvényes következmények meghatározásánál, mint lényeges tényálladéki elem szükségképen alapul veendő. A kérvényezők által panaszolt esetben azonban a Molnár Jenő-párti választók a Tabak-féle vendéglőben gyűltek össze a választás napján, október 27-én, — a mikor tehát már meg voltak nyerve jelöltjük részére és készen állottak, hogy reá leszavazzanak. Meg kell ugyanis kívánni, hogy azok, a kik ily esetben a képviselőnek oly törvényellenes szándékot tulajdonítanak, mely a helyzet által nincs indokolva,— ezt oly nyilvánvaló adatokkal valószínűsítsék, melyekből a törvény által tiltott czélzat okszerűen következtethető legyen. A 9. §. aj pontjának rendelkezése szerint sem tekintendő etetésnek és itatásnak és nem esik a 3. §. alá, ha tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb