Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben. 3. r.

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. $83 A választási elnök törvényesen jár el, mikor a\ ö küldöttségéhez be nem osztott s a másik küldöttség zárórája után utólag jelentkezett választók szavazatát visszautasítja, illetőleg elfogadásukat megtagadja. (1899 :XV. t.-cz.j. §. 13., 25., 27., P.; 154. 158. §§.; 1874 : XXX. t.-cz. 59., 61., 62., 75., 84., 86. §§.). Kérvényezők Madarász Imre megválasztatását az 1O09 : XV. t.-cz. J. §-a alapján telsorolt érvénytelenségi okok folytán kívánják érvényteleníteni és a 28. §. alkalmazásával kérik a kerület megválasztott képviselőjéül Krcith Béla grófot kijelenteni. Előadták továbbá, hogy a választási elnöknek a ?. §. 15. pontjába ütköző eljárása a többség érvényesülését meggátolta és M. I. megválasztatását elsőben is a j. §. 25. és 27. pontja alapján kérik megsemmisíteni. (C. I. t.). Kérvényezőknek az a kérelme, hogy a szóban forgó meggátoltnak állított szavazatok az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt javára számításba vétessenek, törvényes alappal nem bír és azért a Curia mellőzte a bizonyítás felvételét arra nézve, hogy a kérvényezők által megnevezett választók valóban megjelentek-e a második küldöttség zárórája után a helyszínén, jelentkeztek-e a még működésben levő küldöttségnél stb.: mert az 1899 : XV. t.-cz. 1 ^8. §-a rendeli ugyan, hogy a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, de az 1874 : XXXIII. t.-cz. 59., ói., 62., 75. és 86. §-aiban azt rendeli, hogy azokban a kerületekben, melyekben két, esetleg három szavazatszedő küldöttség működik, a választó kerület községeit vagy városrészeit a szavazatszedő küldöttségek között a központi választmány osztja fel, ezek szavazási sorrendjét szintén a központi választmány határozza meg, s ha a szavazás minden küldöttség előtt befejeztetett és a záróra, melyet minden küldöttség elnöke külön tűz ki, letelt: a választási' elnök a szavazás eredményét összeállítja stb. A törvény e rendelkezéseiből világos, hogy minden választó annál a küldöttségnél tartozik szavazás végett jelentkezni, melyhez illetőségi községe beosztatott és hogy egy másik küldöttség elnöke, kinek sem a névjegyzék, sem az azonossági tanuk rendelkezésére nem állanak, a hozzá be nem osztott községből jelentkező szavazók szavazatát el se fogadhatja, különösen kitűnik ez a 154. §. 7. bekezdéséből, melyben a törvény világosan rendeli, hogy a küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasított választók szavazatainak összeszedése, a nélkül, hogy a törvény felhatalmazást adna a küldöttségek elnökeinek arra, hogy a küldöttségeikhez be nem osztott választók szavazatait bár mi okból elfogadhassák ; következik ezekből az is, hogy a törvény idézett rendelkezése, mely szerint a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, a szavazási eljárásra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések mellett annak a küldöttségnek az eljárására alkalmazandó, a melynél a jogosult választó a közzétett rendelkezések szerint szavazhat és szavazni tartozik, a min nem változtathatna az sem, ha bebizonyíttatnék, hogy a fennforgó esetben a választási elnök a névjegyzéket a másik küldöttségtől megkapta és azonossági tanukat is szerezhetett, mint