Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 58, Folyamatba tétetvén a büntető eljárás, vádlottat a szegszárdi kir. törvényszék s vele egyezöleg a pécsi kir. Ítélőtábla a btk. 262. §-ába ütköző nyilvános rágalmazás vétségében találta bűnösnek s 14 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. A Curia az ítéletet helybenhagyta, illetőleg a védelem részéről használt semmiségi panaszt elutasította, minthogy az állított tény valódisága esetében az 1886: VII. t.-cz. 30., yi. §§. folytán nagyatéki ügyben bíróilag megbízottként eljárt kir. közjegyző ellen, a btk. 471. §-ában körülirt hivatali visszaélés jelenségei miatt, bűnvádi eljárás megindításának okát képezné s mert a bírósági megbízásból eljárt kir. közjegyző a 461. §. értelmében is közhivatalnoknak volt tekintendő (C. 272/B —1902.). Eltekintve attól, hogy a közjegyzői novellának a Curia által idézett §-ai az 1894 : XVI. t.-cz. 128. $-a által immáron hatályon kivül helyezvék, — a fenti határozat az anyagi s az alaki törvény vonatkozó rendelkezéseit világosan sérti. Mely közfunctionariusokat kivánja védeni a btk. 262. §-a s vajon ezeknek sorába a kir. közjegyző is odatartozik-e. ez volt a döntő kérdés, mely itt megoldásra várt s a melyre — ugy véljük — helytelenül válaszol az idézett curiai határozat. «Törvény által alkotott testületek, hatóságok vagy azok küldöttsége vagy tagja» — így irja körül a btk. az intensivebb oltalomra méltatott körét a közmegbízatásban eljáróknak ; kiderül innét, hogy a 262. §. esetében sértett félként a) valamely törvény által alkotott, bár imperiummal nem biró collegium, illetőleg annak küldöttsége vagy tagja léphet fel, pl. az igazságügyi orvosi tanács, a műemlékek országos bizottsága, illetőleg annak küldöttsége vagy tagja, b) valamely törvényalkotta s hatósági jogkörrel felruházott közhatalmi szerv, illetőleg annak bizottmánya vagy tagja, igy a kir. bíróságok bírói tagjai (B. J. T. XXII. 321.), kincstári jószágigazgató (XXVII. 70.), községi képviselőtestület (XXXI. 384.), községi biró (XXII. 521.), rendőrkapitány (XXXIII. 230.); (egyéb eseteket lásd Márkus : Elvi határozatok 9664 sk. sz.) ; ellenben nem vonhatók e körülírás alá, jóllehet a btk. 461. §-ában megjelölt közhivatalnokok közé tartoznak, azok az orgánumok, kik csupán a felsőségek rendelkezéseinek és meghagyásainak foganatosítására vannak hivatva, miként a rendőri irnok, fogyasztási adóhivatali ellenőr, pénzügyőr, csendőr, vásárfelügyelő, kir. postamester (B. J. T. XXII. 21. sz.), bírósági iktató, állomásfőnök, végrehajtó, becsüs (Márkus 9679 sk. sz.), rendőr (67. sz. döntvény), tanitó (Dtár XXX. 99.), telekkönyvvezető (B. J. T. XXVIII. 3 í.), szóval a hatóság közegei, szemben a hatóság tagjával. Analóg a fogalomköröknek elhatárolása azzal a distinctióval, melyet a btk. V. fejezete tesz, mikor a hatóság elleni erőszakot a hatóság kötege elleni erőszaktól különválasztja ; itt mindazáltal — s ez törvényszerkesztési következetlenség — a hatóság küldöttsége elleni támadás a hatósági közeg elleni támadással esik azonos beszámítás alá. E szerint, mikor a kir. közjegyző a hagyatéki ügyek tárgyalásánál a köz-