Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. eljárás tekintetében a kereskedőkre vonatkozó rendelkezések nyernek alkalmazást, de már a dolog természetéből következik, hogy ily esetben is a volt kereskedő közadósnak csak magára a kereskedelmi üzletre vonatkozó, illetőleg azzal kapcsolatos ama korábbi tényei eshetnek a kereskedőkre vonatkozó jogszabályok szerinti elbírálás alá, a melyek még abban az időben keletkeztek, midőn üzletét még folytatta, s igy tényleg még kereskedő volt; kereskedői minőségének megszűnte után keletkezett tényeire azonban ezek a jogszabályok nem alkalmazhatók, s igy fizetések megszüntetéséről nála akkor, mikor már nem volt kereskedő, a csődjog szempontjából szó nem lehet». A megtámadási, visszakövetelési és valódisági perekben folytatott állandó birói gyakorlattal szemben a kir. Curia ujabban kimondta, hogy : a pervesztes csődtömeg az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-a általános rendelkezésénél fogva a csődtörvény 50. és 150. íjainak korlátai nélkül, vagyis feltétlenül marasztalandó a perköltségekben (141/901., 244/901., 1079/1901.). A csődtörvény azt a rendelkezését, hogy a csödválas\tmány tagjai díjazásra igényi nem tarthatnak, a kir. Curia 1902 január 23-án 1576. sz. a. hozott határozatával kiterjesztette az ideiglenes csődválas\lmány tagjaira is, kimondván, hogy ezek . . . «a csődeljárásban ép ugy hivatalos kötelességet teljesítenek, mint a végleges választmány tagjai, s az a körülmény, hogy nem választás, hanem a csődbíróság által való kinevezés utján nyerik megbízatásukat, törvényes alapot arra, hogy működésükért díjazásban részesüljenek, nem nyújt*. Figyelemre érdemes még a kir. Curiának 1902. márczius 4-én 979/901. sz. a. hozott ítélete, mely a visszakövetelési igény alapjait körvonalozta: «A csődtörvény 42. §-a értelmében a tömegben talált dolgok, melyek nem a közadós tulajdonai, nemcsak azon esetben követelhetők vissza, ha az azok iránt támasztott igény tulajdonjogon, hanem azon esetben is, ha az személyes igényen alapszik. A perbeli tanuk vallomásával bizonyítva lett, hogy a visszakövetelt tárgyakat felperes adta át a közadósnak megőrzés végett. E szerint felperesnek a visszakövetelt ingókhoz való személyes igénye bizonyítva lévén, tekintet nélkül arra, hogy felperes a\ általa a kö\adósnak csak megőrzés végett átadott ingókra nézve a tulajdonjogot megszerezte-e, azoknak a csődtömegből személyes igény alapján való visszakövetelésére jogosultnak tekintendő, mert a csődtörvény nem tartalmaz oly rendelkezést, mely őt ettől a jogtól megfosztaná)). B. K. Büntetőjogi határosatok. Királyi közjegyző ellen elkövetett rágalmazás. (Btk. 262., 270., 271. §§.). A paksi kir. járásbíróság, mint hagyatéki bíróság a néhai W. Jánosné hagyatékának leltározásával és tárgyalásával H. Károly kir. közjegyzőt bizván meg, a megtartott tárgyalás során W. János, az egyik örökös, az eljáró kir. közjegyzőt az ellenérdekű féllel való összejátszással gyanúsította meg.