Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A lopás minősitése, büntetése és inditványi esetei. Adalék a Btk. revisiójához

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. gálati viszonynak felhasználása a cselekményben tárgyilagos kifejezésre jut, a mennyiben annak elkövetését lehetővé tette vagy könnyítette. A tisztán személyes vonatkozás pedig mint minősítő ok nem szerepel. Ugyanez áll a 3 36. §. 8. pontjának esetében is. Uj minősített esetül legfölebb az u. n. «zsebmetszés» (Taschendiebstahl) jöhetne szóba és pedig azért, mert a lopásnak ez a válfaja az, a melyet a tolvajok rendszerint valódi élethivatásként gyakorolnak. A zsebmetsző soha sem alkalmi, hanem mindig megrögzött, szokásos tolvaj, a legtöbb esetben akkor is, ha mint büntetlen előéletű szerepel. Ezt tanítja a magister vitse, a tapasztalat. A szövegezést illetőleg a zsebmetszés fogalma annyira ismeretes, hogy legczélszerübb a fogalommeghatározás mellőzésével a zsebmetszést nyilvánitani minősített lopásnak. Fogalommeghatározás esetében mintául szolgálhat az olasz Btk. meghatározása: (.Személyen ügyességgel nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen elkövetett lopás». IV. A modern büntetőjogban szabály a büntetendő cselekményeknek hivatalból való üldözése. A kivételes indítvány, mint a bűnvádi eljárás megindításának s illetőleg folytatásának feltétele az uralkodó tan értelmében két szempontnak tekintetbe vételén alapszik, ezek: a cselekménynek alárendelt jelentősége egyrészt; másrészt a sértett kímélete. A lopás inditványi jellegének kérdésénél a dolog természete szerint csak az utóbbi szempont lehet irányadó. Ez a szempont indokolja a Btk. 342. §-ának rendelkezését, sőt ez a rendelkezés kiegészítést igényel oly értelemben, hogy a lopás inditványi jellege a — legalább elsőfokú — sógorok és a jegyesek között elkövetett lopásokra is kiterjesztessék. Úgyszintén az örökbefogadó szülő és örökbefogadott gyermek között elkövetett lopásokra is. Az elsőfokú sógor ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás közvetlenül érinti a felmenő vagy lemenő rokont, a testvért, tehát azokat, a kik ellen a törvény a bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél akaratától teszi függővé. A jegyeseknél pedig teljesen indokolt, hogy abban a tekintetben részesüljenek, mint a házastársak, hiszen a jegyesek a házasság candidatusai. A sértett fél kíméletének szempontja ellenben a Btk. 343. §-a esetére nem illik, és szolgálatban vagy fizetésben álló szeméiyekre nem alkalmazható. A 343. §-ban contemplált eseteknek inditványi jellege tehát nem indokolt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a ^43. eseteiben az indítvány fegyver arra, hogy a tettes vagy hozzátartozói a sértett kárát megtérítsék. A jó bűnvádi eljárásnak mindenesetre a sértett kártérítési igényeivel is kell törődnie, de a büntetéshez fűződő közérdek mellett a magánérdek csak másodsorban jöhet tekintetbe. A sértett fél vagyoni érdeke tehát a cselekmény inditványi jellegének alapjául nem szolgálhat. Általánosan elfogadott elv továbbá, hogy az indítvány csak akkor vonható vissza, ha a cselekmény inditványi jellegének alapja annak alárendelt jelentősége; ellenben ha a sértett fél kíméletére való tekinteten nyugszik a cselekménynek inditványi jellege, az indítvány nem vonható vissza, mert a már megindított bűnvádi eljárással szemben a sértett félre való tekintet gyakorlati jelentőségét