Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A lopás minősitése, büntetése és inditványi esetei. Adalék a Btk. revisiójához

TÖRVÉN YELŐX ÉSZ ITÉS. A törvényt két irányban tartjuk módositandónak: ^ Először : a fegyházbüntetés csak akkor alkalmazható, ha a lopott tárgy értéke 50 frtot meghalad; 50 frt értéket meg nem haladó lopás esetében a büntetés öt évig terjedhető börtön. De ez nem elég, hanem másodszor: oly élelmi s élvezeti czikkeken elkövetett lopás, a mely minősítő körülmény hiányában csak tulajdon elleni kihágást állapitana meg, minősítő körülmény hozzájárulása eseteiben nem bűntett, hanem vétség és a Btk. 3>9- §-a értelmében büntetendő. A törvény ez utóbbi módosítással is szigorúbb a német Btk.-nél, a melynek értelmében élelmi s élvezeti czikkeknek ellopása akkor is tulajdon elleni kihágás marad, ha a lopás minősítő körülménynyel p. o. betöréssel, vagy bernászással volt elkövetve. Igaz, hogy ennek folytán a tulajdon elleni kihágással kapcsolatosan elkövetett magánlaksértés a rendesnél (330., 331. §§.) jóval enyhébb büntetés alá esik. Ez azonban a behatolásnak speciális czéljával helyesen indokolható. A cselekmény végczélja valamint okul szolgálhat arra, hogy a cselekmény a rendesnél súlyosabb büntetéssel sujtassék, ugy az ellenkező eredményre is vezethet; mert a végczél a cselekménynek a rendesnél eltérő, hol súlyosabb, hol enyhébb jelleget kölcsönözhet. III. A Btk. 336. §-ánál szóba került egyrészt a minősítő esetek szaporítása, másrészt — ellenkezőleg — kevesbitése. Az esetek szaporitását illetőleg szem előtt tartandó, hogy nincs bűntett, a mely minősítő körülmények felállításának nagyobb tért nyitna, mint a lopás. Némely törvényhozások oly túlzásokba estek, hogy valóban jogosult volt az egyszeri vádlottnak a bírósághoz intézett az a kérdése, hogy tulajdonképen hogy is lehet minősítés nélkül lopni ? Nézetem szerint az <;o frt értéket meghaladó lopásra megállapított öt évi börtönbüntetés a másodrendű minősítő körülmények méltatására elegendő tért nyit. Ez áll jelesül a 336. §. 7. és 8. pontjaiban tárgyalt u. n. cseléd, helyesebben szolgálati s illetőleg házi lopásra, a melyeknek elejtése ezért teljesen indokolt, annál inkább, mert az eddigi gyakorlat szerint csekélyebb érték esetében a büntetés a vétségnek büntetését csak kivételesen haladta meg. Ha e minősített esetek fenntartatnának, a törvény szövegezésének módosítása szükséges. A 336. §. 7. pontja esetében a minősítésnek büntetőjogi alapja nem a szolgálati hűség megsértése, mert ez nem jogi, hanem ethikai momentum. A minősítésnek alapja a szolgálati viszony nyújtotta alkalom; az, hogy a házi tolvaj ellen nehezen, sőt alig lehet védekezni. A magánvédelem nehézsége indokoltnak tünteti fel a fokozottabb társadalmi védelmet. A minősítés tehát kifejezetten arra az esetre szorítandó, hogy a tettes a lopást a szolgálati viszony nyújtotta alkalom felhasználásával követte el. Ez azzal a további előnynyel is jár, hogy véget vet a gyakorlat ingadozásának abban az irányban, vajon a szolgálati viszony osztható vagy oszthatatlan körülmény-e. Az ajánlott módosítás kétségtelenné teszi, hogy a szolgálati viszony nem személyes, hanem osztható körülmény; beszámítandó tehát a részeseknek is, a kiknek arról közremüködésök idejében tudomásuk volt. Mert a szol-