Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Közérdekű pályázatok

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. A Magyar Jogászegylet méltóan fejezte be ama magas színvonalon álló előadásokat, a melyeket az immár befejezést nyert ciklusban a kiváló jogászok egész sora tartott, a jogi szakoktatás reformját tárgyaló vitával. Az e kérdésben fölmerült eszmecserét dr. Székely Ferenc^ nyitotta meg. Nagyérdekü fejtegetéseiből ki kell emelnünk azokat az eredményeket, a melyekre a következőkben mi is támaszkodunk. Az általa összeállított statisztika mutatja, hogy a joghallgatók túlnyomó része kenyérkeresetre van utalva; hogy a budapesti egyetemet látogató ifjak lakóhelyeinek megoszlása olyan, hogy a helyi és közlekedési érdekekből ide jövő kiskorú jogászok száma is már meghaladja a 2000-et; és hogy előadó véleménye szerint a jogakadémiák, a melyek az ország területén igen egyenlőtlenül vannak elhelyezve, a tervezett reform tanügyi részének sikere esetében is legföllebb 1000 joghallgatót képesek Budapestről elvonni, ugy hogy, ha a Királyhágón túlról ide jövő 146 joghallgató ezentúl Kolozsvárra menne is, a budapesti jogi karra még mindig legalább 2000—2500 egyén fog beiratkozni, vagyis annak tultömöttsége a kivánt mértékben meg nem szűnik. Dr. Nagy De^ső a lezajlott vita során csodálatát fejezte ki azon, hogy ez a téma, mely szerinte szorosan paedagogiai természetű, oly óriási érdeklődést és heves vitatkozást volt képes provokálni, nemcsak, hanem hogy 1874 óta, a mikor az az ügyvédi rendtartás megvitatása alkalmából felszínre került, mind a mai napig csaknem állandóan foglalkoztatta az elméket és a kedélyeket, és pedig, mint látjuk, eredmény nélkül, Részünkről csodálkoznánk, ha ez nem igy volna ; csodálkoznánk, ha azt a nagy titkot nem leste volna el a XVI. századbeli katholikus egyháztól minden párt, minden politikai irány, mely magáénak hiszi a jövendőt ; azt a nagy titkot, melynek a katholikus egyház az ellenreformatió folyamán nyert összes diadalait köszönheti : hogy azé a jövendő, a kié a\ ifjúság nevelése. Életkérdése százféle aspiratiónak, a reform megvalósulásának módja ; biztos győzelem annak, a kire az a reform akár a jogalkotó szándéka szerint, akár in fraudem legislatoris kedvező ; vesztett csata annak, a ki ellen fordul. így lesz a paedagogiaj kérdésből politikai, felekezeti, nemzetiségi, közművelődési, személyi kérdés ; igy kerülnek bele a küzdelembe elvek, törekvések, személyek, a melyek, ?7*