Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A római Curia és a kath. Magyarország

Dí KOSUTÁN Y í. A ROMAI CURIA ÉS A KATH. MAGYARORSZÁG. $ 20 tényezők az ügynek ugyanazzal a szeretetével és ugyanabban a szellemben hajtják végre, mint a mely e rendeletek megalkotóinak törekvését vezette : akkor az egyszerűsítési akczió közigazgatásunk történetében komoly fordulópontot jelent. A RÓMAI CURIA ÉS A KATH. MAGYARORSZÁG. Irta: Dr. KOSUTÁNY IGNÁCZ. A kath. Magyarországnak a római Curiához való viszonya egészen sajátos természetű és azt minden túlzás nélkül páratlannak és egyedül állónak mondhatjuk a jelenkor összes államai között. E viszony nem az elvont okoskodásnak szüleménye, hanem a történelem folyamán fejlődött az ki, mint eredménye a kilenczszáz éves mult ama nagy eseményeinek, melyek Magyarországon a róm. kath. egyháznak létet adtak és azt mai napig fenntartották. Ez események közül legnagyobb fontosságú a róm. kath. egyháznak Magyarországba való behozatala, mert ez az az alap, melyből hazánknak a római Curiához való viszonya kifejlődött és a melytől mindaddig, mig Magyarországon a róm. kath. egyház élni fog, eltérni nem lehet. Ez ősalap tüzetes megismerésében mégis a diplomatika segitségét nélkülözni vagyunk kénytelenek. II. Silvesternek ama bullája, mely e tekintetben hosszú időn át irányt adó jelentőségűnek tartatott, ma már koholmánynak bizonyult, a szt. Istvánnak tulajdonított okleveleket, törvényeket pedig a történelmi kritika hitelességükben erősen megingatta, ugy hogy csupán azok a nagy történelmi tények maradtak sziklaszilárdan, melyekre az emiitett ősalap kutatása közben bukkanunk. E tények a következők : Hazánkban a róm. kath. egyháznak megalapítója szt. István király volt. E~ a; első nagy esemény, mely a magyar katholiczizmust sajátos módon jellemzi. Vegyük csak például a németeket, kik téri-