Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben

176 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. mert a kérvényezők által hivatkozott 4. §. azokat a szavazatokat, a melyek mint erőszak s fenyegetés által kieszközöltek érvénytelenitendők, a képviselőre adott szavazatokból leszámítani igen, de azokat az ellenjelölt szavazataihoz hozzáadni nem engedi. Ha tehát a kérvényben felsorolt állítólagos erőszak s fenyegetés által kieszközölt, de M. Zs.-ra adott 37 szavazat az ő szavazatainak összegéből leszámittatnék is, minthogy az ellenjelölt szavazataihoz való hozzáadásnak helye nincsen, az eredmény a következő volna: M. Zs. szavazattöbsége 68, ebből leszámítva 37, még mindig }\ szavazattal többségben maradna, minélfogva a kir. Curia a kérvényt, mint bizonyítási eljárás elrendelésére alkalmatlant, elutasította (405, \<)Oi. c. b. . A fent közölt ítéletben a Curia kimondja, hogy distingválni kell a ((választás érvénytelenítésére*) sa «képviselő megválasztásának érvénytelenítésére'* irányuló petitum között. Előbbi esetben absolut semmiségi okok alapján az egész választási actus megsemmisítését kérik, utóbbi esetben nem a választás, hanem a törvényellenesen megállapított s kijelentett eredmény érvénytelenítésére irányul a petitum. Ez esetben azután a felhozott absolut semmiségi okok is relatív semmiségi ok jelentőségére sülyednek le. A közölt ítéletben tehát nem az és szócskán fordul meg a kérdés, a mint azt általában hitték, hanem azon, hogy a kérvényezők nem a választásnak, hanem a képviselő megválasztatásának érvénytelenítését kérték. Kérvény elutasítása a miatt, mert a\ érvényteleníthető s%ava\atok levonása után is megmarad a képviselő szavalatainak, többsége. Érvénytelenítési ok és érvénytelenítő tény. Kö-c-élra tett adomány nem vesztegetés. A\ érvényteleníthető szavazgatok ho\iás\ámitása a\ ellenfél s\ava^ataiho\ (j. §. 10. 11. a) c) 4.. s 3. §§.) Kérvényezők Beck Marczell megválasztását a 5. §. 11. a. és c. pontjai (hivatali pressio, illetőleg annak a 2. ponttal kapcsolatos 10. pontja (vesztegetés mint relatív érvénytelenségi ok) alapján támadták meg. A kérvényhez csatolt egvik jegyzékben 62 választót neveznek meg, kiknek Beck Marczellre adott szavazatát érvényteleníteni, egy másik jegyzékben pedig 2} egyént neveznek meg, akiknek Beck Marczellra adott, illetőleg le nem adott szavazatait Csókán János szavazataihoz hoz/ászámittatni kérték. Beck Marczell szavazattöbbsége 6j lévén, kérvényezők a két jegyzékben foglalt 85 érvénytelenítendő, illetőleg Csókán szavazataihoz hozzáadandó szavazatok figyelembe vételével Csókán János többségét megállapittatni kérvényezték. A tárgyalás folyamán azonban a kérvényezők a 28-ik §-ra alapított ez utóbbi kérelmüket elejtették s a választás föltétlen érvénytelenségének megállapítását kérelmezték a j-ik §. már megjelölt pontjai alapján. A tárgyaláson több oly szavazat érvénytelenítésére is kiterjesztették a petitumot, melyek sem a kérvényben, sem a jegyzékben nem foglaltatnak. (C. II. t.). A kérvényezőknek a kérvény megváltoztatásához joguk volt, azzal az önként érthető korlátozással, hogy a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okokon és tényeken tul nem terjeszkedhetnek, mert habár kérvényezők a 3-ik §. 27. pontjára sohasem hivatkoztak, de annak egész tartalma kétségtelenné teszi, hogy már a 28-ik ij-ra alapitott kérelmüknél ama pont rendelkezését tartották szem előtt s midőn azt a kérelmüket, hogy a most idézett törvényszakasz értelmében a választás törvényes eredménye megállapittassék, elejtették, nem zárathattak el ez által attól, hogy a 27-ik pontban foglalt érvénytelenségi okra hivatkozhassanak.