Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. ellen gyülölségre, megvetésre s általában véve ellenséges hangulatra ingereltetnek; következésképen valótlan tényeknek nyilvános előadása, törvényes intézményeknek nyilvános és esetleg téves bírálata, törvényes intézményeknek törvényszerű módon megváltoztatására nyilvános törekvés és a közügyek iránt saját nézetei mellett hangulatgerjesztés egymagában véve oly izgatásnak még nem tekinthetők. A zászló bemocskolására vonatkozólag az indokolás azt mondja: «Az által, hogy a valamely képviselőjelölt neve magyar nemzeti szinü zászlóra iratik fel és az ilyen zászló annak a jelöltnek érdekében használtatik, az a zászló nem tekinthető az 1848 : XXI. t.-czikkbe iktatott és kivételes törvényes oltalom alatt álló nemzeti szin jelképének, hanem tulajdonképen az illető jelölt pártjelvényének (342/1901. c. b.). Elutasítás a miatt, rhett a kérvényezők a választás megsemmisítését nem kérték (3. §. 2. p. és 4. p.. 4. §. és 46. §.). Makai Zsigmond képviselővé történt megválasztatása következő okokból támadtatott meg: 1. A 3. §. 2. pontia alapján, mert Makai Zsigmond a választás alatt több név-izcnnt megnevezett lakosnak 2—2 koronát adott azzal a felhívással, hogy szavazzanak rá. 2. A 5. §. 4. p. alapján, mert a választás alatt M. Zs. vezetése alatt és közreműködése mellett a községbeli lakosok a választókat megtámadták s személyes fenyegetésekkei arra kényszeritették, hogy a szavazástól tartózkodjanak vagy szavazatukat akaratuk s meggyőződésük ellenére reá adják. A kérvényezők képviselője a felsorolt érvénytelenségi okokra ujabb tényeket is hozott fel, mindezek alapján a kérvénynyel egyezőleg M. Zs.-nak képviselővé történt megválasztatását érvénytelennek kimondani s 28. §-a alapján Légrády többségét megállapítani kérte. A petitum s/ószerint következőképen hangzott: «Ezek alapján kérjük, méltóztassék az 1901. október 2-án Akosfalván tartott orsz. képv. választás alkalmából Makai Zsigmondnak képviselővé történt megválasztatását érvénytelennek kimondani és az 1899 : XV. 28. §-a alapján megállapítani, hogy a szavazatok általános többségét Légrády Károly nyerte el». (C. II. t. j. Tekintve, hogy a 46. §. szerint a bíróság csakis a felek kérelmére és az általuk előterjesztett indítványok határain belül járhat el, tekintve, hogy a fentjelzett kérelem a képviselőválasztás föltétlen megsemmisítésére ki nem terjed: a kir. Curia nem tehette vizsgálat tárgyává s jelentőségüket nem is mérlegelhette azoknak a föltétlen érvénytelenségi okoknak s tényeknek, melyeket a kérvényben felhoztak. A mi pedig az egyedül számbavehető az 1899:XV. 3. §, 4., 10., 27. pontjaira, illetőleg 4. és 28. íjaira alapított, a kérvényben felsorolt szavazatok érvénytelensége s így azoknak megsemmisítésére vonatkozó érvénytelenségi tényeket illeti, ezek iránt a bizonyítási eljárás azért nem rendeltetett el, mert: A kérvényezők ama kérelme, mikép a mások által elkövetett erőszak és fenyegetés folytán érvénytelenítendő és ennélfogva a M. Zs.-ra adott szavazatokból levonandó szavazatok a Légrády Károlyra adott szavazatokhoz hozzászámitassanak, a törvénybe ütközik;