Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

I jö Dr. ALMÁSI ANTAL nyában; itt összhangot idéz elő, codexben pedig csak a legnagyobb dissonantiát kelti! Vagyis, a 629. §, nemcsak a 625. S-hoz, hanem az 549. ví-hoz is a legélesebb ellentétben áll. Ez ellentétre figyelmeztet dr. Barna Ignácz is «A telekkönyv közhitele és az ingyenes jogszerzés» cz. czikkében (Magánjogi Kodirikácziónk 1. sz.i, de a miénkkel ellenkező eredményre jut. Nevezetesen azt javasolja, hogy az ingatlanoknál is törölje el a Tervezet az ingyenes szerző kedvezőtlenebb helyzetét. Részemről ahhoz ragaszkodnám, hogy a Tervezet e privilégium odiosumot az ingóknál is létesitse, mert az idézett czikk részben meggyőző érvelése csak azt mutatja, hogy a 669. és 670. §§; szorulnak javításra, nem pedig az 549. §. Azon ugyanis, hogy az ingatlanba ruházott jóhiszemű befektetés a megajándékozottnak kellőkép meg nem térül, a megfelelő módon szabályozott visszatartási jog elegendőkép segit, ezért nem érdemes felforgatni a jóhiszemű dologszerzés mai jogszabályait. A Tervezet önlogikája kétségtelenül összhangot követel az ^49. és 629. §§. között, ám ez összhang az 549. §., nem pedig a 629. §. szellemében kívánatos. Hiszen, ha a Tervezet megtartja az ingók ingyenes jóhiszemű dologszerzését, akkor szükségkép megváltoztatandó a kereskedelmi törvény 299. és 300. §-a is, mert azt lehetetlen elképzelnünk, hogy a természeténél fogva könnyebb és forgalomra inkább szánt kereskedelmi jog csak visszterhes jóhiszemű dologszerzést ismerjen el, a nehézkesebb magánjog pedig ingyenest is. Ismétlem, a mai jogállapot ily gyökeres felforgatása túlságos nagy áldozat ama czélhoz képest, hogy legyen egy anyaggal több, melyet a németektől szükség nélkül átvettünk. Magáért e czélért sem tudok lelkesedni. A 629. §. és 549. § egymáshoz való viszonyában az utóbbi intézkedés az ingatlanok tulajdonosait oly kiváltságban részesiti, mely mint ilyen, mivel sem indokolható és mely — körülmények között - alkalmas arra is, hogy a Tervezetet, egyébkent bizonyára nem méltán, annak a vádnak tegye ki, hogy az ingatlanok tulajdonosainak az ingóékkal szemben kedvezni akart.