Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

INGYENESSÉG A POLG. TÖRV.-KÖNYV TERVEZETÉBEN. I } I Avagy a méltányossági tekintetek kevésbbé sürgősen kívánják az ingyenes juttatások elleni védelmet az ingóknál, mint az ingatlanoknál r * Alig hiszem, — mire való tehát a jelzett különbség, mely valójában önellentmondás r Az önellentmondás enyhül ugyan, ha az $49. §; szóhangzatán túl annak tartalmát feszegetjük, azonban ez csak azt mutatja, hogy a Tervezet az ingatlanok világában sem tartja meg azt, mit az idézett szakasz igér. Ha ugyanis annak javára, kinek szerzése ingyenes volt, a telekkönvv helytelen tartalmát nem kell helyesnek tekinteni,** akkor miért kell mégis a törlési keresetet elvileg a megajándéko\óü ellen indítani ? Ha a kérdés pusztán perköltség viselését érintené, könynyebben végezhetnénk vele, bár a törlési perek költségei tetemesek szoktak lenni, de miként állithatjuk, hogy a semmis ajándék bekebelezése semmis marad, midőn nem csupán törlési keresettel megtámadandóvá erősödik az meg, hanem a semmis bekeblezés kezdeményezője, a hamis bekebelezési engedély utján a telekkönyvbe jutott második ellen törlési keresettel nem is élhet az «anyagi jogi» tulajdonos ? Bármiként is bizonyul be e perben t. i. az ajándékozó turpissága, az mégis csak elutasitással végződhetik, mert az ingatlan már a megajándékozott nevén áll. Kell-e és lehetséges-e a telekkönyv helytelen tartalmát helyesebbnek tekinteni az ingyenes szerző javára ? Kétségtelenül módot kell nyújtani a megajándékozottnak, hogy a törlési perbe beleszóljon, hisz az ő bőréről van szó, de vájjon belekénys^erithetjük-e abba, ámbár ő teljesen jóhiszemű ingyenes szerző? Nagyon elég volna, ha a törlési keresetet a\ ajándékozó ellen inditandónak rendelné a Tervezet és a megajándékozottnak beavatkozási jogot adna az amúgy is újonnan * Indokolás II. k. i8j. I. ** 549: 8Q*