Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

INGYENESSÉG A POLG. TÖRV.-KÖNYV TETVEZETÉBEN. Mai jogunkban ugyanis az ingyenes ügyletek, elleni védelem kettős formában nyilvánul: dologjogilag és kötelmileg. Dologjogi szempontból a kereskedelmi törvény 299 300. $-ai és az optk. 367. §-a alapján az ingyenes szerző a jóhiszemű dologszerzésből ki van zárva, mert az emiitett intézkedések és az azok alapján fejlődött gyakorlat visszterhes s~er-ést követel meg annak fogalmi előföltételeként. Ugyanezt kell tartanunk az ingatlan tekintetében, noha a telekkönyvi rendtartás 1^0. és köv. $-ai a visszterhességről nem szólnak is.* A kötelmi jogi érdekelteket megvédi az ingyenes ügyletekkel szemben az optk. 953. §. alapján fejlett birói gyakorlat. Mit csinál már most e jogállapotból a Tervezet? A dologjogi védelmet az ingókat illetőleg teljesen elejti, a kötelmi tekintetében pedig nagyrészt jobb időkre utal és külön törvénynyel vigasztal (1518. §.). Már volt alkalmam kifejteni,** hogy a 629. §. eredendő bűne, hogy a jóhiszemű dologszerzésnél eltekint a jogczimtől, hogy tehát szerinte az ingyenes jóhiszemű szerző is szerez tulajdont, ámbár jogelődje nem volt tulajdonos. Még csak fokozza ezt, hogy a Tervezet tulajdonszerzési ügylete egyébként jogezimes és, hogy így csak épen ott nem jön majd tekintetbe a visszterhes jogezim jövendő jogunkban, hol azt jelenleg kezdetleges jogrendszerünk is szükségesnek találta kiemelni. A Tervezet conserpaíinsmusa azonban nem is elégszik megezzel. Első sorban megfordítja a látképet az irott szabályt illetőleg: az ingatlan világban ismer el némi ingyenesség elleni védelmet (549. §.) és az ingókról hallgat. Ám e hallgatásnak törvénykönyvben egész más értelme van. mint a telekkönyvi rendtartás és egy ugyan irott forráshelyek alapján íejlett, de mégis Íratlan szokásjog egymáshoz való viszo* V. ö. Zsögöd Fejezetek I. k. 579. 1. 40. . ** V. ö. a Tervezet dologjogából Ü. L. 1900. évi í. és <>. sz. jogállam. 2. t. 9