Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A codifikált büntetőjog és a külön törvények. 1. [r.]

I 20 Dl". BA U MG AKI EN IZIDOR sok tanulság merithető. Tény az, hogy a vádlottra nézve korántsem közömbös, vájjon mezőrendőri kihágás vagy lopás miatt Ítélik el. De hát tudjuk-e egyáltalán, mi a különbség mezőrendőri kihágás és lopás vétsége vagy bűntette között?! Világos, határozott, félre nem ismerhető módon irja-e körül a törvényhozó azokat a feltételeket, melyektől — a lopott dolog értékétől eltekintve — a nagy horderejű distinctió függ? Korántsem. A törvény hiányos szerkezete mellett legjobban bizonyit az a körülmény, hogy már életbeléptetésének első évében két izben kellett a kir. Curiának teljes ülési döntvénynyel az uj törvény alkalmazása körül saját kebelében mutatkozott eltéréseknek véget vetnie. A kir. Curia tudvalevőleg nem szivesen tesz elvi kijelentéseket és a mennyire csak lehet, tartózkodik plenáris decisiók hozatalátó í. E bölcs önmérséklet csak becsületére válik. A meddig különböző megoldásra találnak a törvény alkalmazása körül felmerült controversiák, az élethez simul és vele együtt fejlődik és átalakul a birói gyakorlat. Miheiyest Róma döntött — Curia locuta est holt ágak képződnek a törvénykezés folyamában és a joganyag egyes részei mesterségesen kikapcsoltatnak a vérkeringésből. Az élet változik és velők az emberek is; a mának bölcsesége a holnapnak esztelensége. Törvényeket lehet módosítani, de döntvényektől nem szokás eltérni. Ezért különös elismerés illeti meg a kir. Curiát, hogy aránylag ritkán vonul vissza az oraculum szentélyébe és csak a mezőrendőrségi törvény értelmezése körül felmerült rendkívüli nehézségekre vezethető vissza, hogy alig egy félévvel a törvény életbeléptetése után * — 189 5. évi márczius hó 29-én tartott teljes ülésében — kétszer is kellett az alapvető kérdések elintézése körül mutatkozott ingadozások megszüntetése czéljából közbelépnie. A 70. ép ugy, mint a 72. számú büntetőjogi döntvény** az 1894. évi XII. t.-cz. vitás pontjainak értelme* A mezőrendőrségi törvényt a kir. f'öldmivelésügyi miniszter 1894. évi okt. hó 17-én 48,000. sz. a. kelt rendeletével 1894. évi nov. i-én léptette életbe. ** Mindkettőnek szöveget közli a «Büntető Jog Tára» XXX. köt. H. sz.