Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 2. szám - A közjog a bűnvádi eljárásban és a képviselői immunitás
N A KÖZJOG A BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN ÉS A KÉPVISELŐI IMMUNITÁS. Irta: CSEMEGI KÁROLY* I. Ha a közjog valamely elvének, tételének, vagy folyományának megsértésében áll a vádlott ellen felhozott büntetendő cselekmény, vagy ennek a B. T. K.-ben megjelölt valamelyik ismérve : bűntett, vétség vagy kihágás, bűnösség és büntetés csak az esetben mondható ki, ha a büntető bíró saját megbirálása tárgyává tévén a közjogot, arra a meggyőződésre jut, hogy a vádlottat terhelő büntetendő cselekményben a közjogból a büntető törvényekbe átvett ismérv a concret esetben csakugyan fennforog. így például minde* Csemegi Károly nem tartozott a sokat iró tudósok közé. Pedig volt annyi készlete a tudományból, hogy egész könyvtárra valót Írhatott volna. O e helyett sokat olvasott, sokat tanult és elmélkedett; a nyilvánosság előtt azonban akkor tárta csak fel tudása kincsbányáját, mikor erre valamely különös ok, vagy benső szükség ösztönözte. Az 50-es években mint ügyvéd aratott dicsőséget remekül megirt perbeszédeivel ; a 60-as években az alkotmányosság visszaállítása érdekében irt mélyreható közjogi és politikai tanulmányokat, a melyek közül különösen «A jogvesztés elméleten nagy mértékben hozzájárult Deák Ferencz politikájának érvényre juttatásához. A 70-es években megalkotta a büntető-törvénykönyvet s megírta ennek két kötetre terjedő nagyszabású indokolását, a mely korszakot jelez a magyar büntetőjog fejlődésében. A 80-as évek folyamán főleg a büntető-torvénvkönyv alkalmazása körül tapasztalt tévedések és vitás kérdések helyreigazítása és megvilágítása czéljából irt maradandó becsű értekezéseket; e mellett pedig, mint a Curia egyik büntető-tanácsának elnöke, tudománvos alapon kifejtett ítéletek szerkesztésével emelte büntető igazságszolgáltatásunk színvonalát. Ugyanez időben és később, élete fogytáig, az általa alapított «Magyar Jogas/.egyesület»-ben terjesztett elő egy-egy értekezést, a melyek az egyesület évkönyveinek legszebb lapjait töltik be. Csemeginek ez írói működése, mint látjuk, többnyire alkalomszerű volt. Ezért könnyen megérthető, hogy értékes müveinek egyrésze az időről-időre váltakozó hírlapokkal és folyóiratokkal együtt már feledékenységbe ment, míg más része nem az ö neve alatt, hanem a hivatalos iratok és nyomtatványok között található fel. A most közölt értekezés is hivatalos használatra volt szánva, mert abból a fogalmazványból van kivéve, a melyet Csemegi a 80-as évek elején általa szerkeszjogállam. 2. f.