Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A büntetőjogi codificatio külföldön

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 9? mert a kérvényezők az érvénytelenségi okot a 23. § rendelkezésének megfelelően meg nem jelölték, az aláírásokat a 25. § rendelkezése ellenére nem hitelesítették és kérvényezők ki nem mutatták, hogy az eljárási költségek előzetes fedezezésére a 27. :5-ban előirt összeget a budapesti m. kir. állam­pénztárnál mint letéthivatalnál letették«. (147/1901. cur. bir.) E végzés azt a látszatot keltette, mintha a felsorolt visszautasitási okok hatásukra nézve egyenlők lennének és bármelyik visszautasitási ok esetén helye volna új kérvénynek. Ebből a téves nézetből kiindulva, a képviselőház elnöke az illető képviselőt nem iktatta a véglegesen igazoltak sorába és a kér­désnek tisztázása végett nov. 11-én 545. sz. alatt átiratot intézett a Curia elnökéhez. A Curia elnökének válaszából kiemeljük a következőket : A Curia két tanácsának előzetes értekezletén az az értelmezés érvényesült, hogy a har­mincz napi határidő, a 165. §-ban meghatározott előzetes meghosszabbítást kivéve, semmi okon ki nem terjeszthető köyogi záros határidő. Egyúttal figye­lemmel arra, hogy az mint ilyen a kérvény alaki kellékei közé nem tartozik, hanem a közjogi természetű kérvényezési jog érvényesítésének időhatárhoz kötött feltétele; továbbá figyelemmel arra, hogy a törvény 11. ij-ának má­sodik, valamint utolsó bekezdése nem általában a 31. § alapján, hanem az alaki kellékek hiánya miatt való visszautasításról szól, a két tanács tagjai a 11. ^értelmezésére és alkalmazására nézve abban állapodtak meg, hogyha valamely választás érvényessége ellen intézett kérvény a 20. $-ban meghatá­rozott záros határidőn túl elkésetten nyújtatott be és e miatt visszautasittatott, az ellen a választás ellen a 1 1. íj-ra alapított ujabb kérvény beadásának meg­engedhetősége ki van zárva. Ez átirat folytán a képviselőház végleg igazolta az illető képviselőt. Alig volt korszak, melyben Savignynek állítása, hogy a kor alkalmatlan a codificatióra, büntetőjogi téren nagyobb igazsággal érvényesült volna, mint napjainkban. Ennek oka azonban nem esik össze azzal, melyet a német tör­téneti jogiskola nagynevű feje hangoztatott, hogy t. i. a törvénykönyv szer­kesztése a szokásjogi fejlődésnek állná útját, mert hisz az angol-amerikai jogvidék egyes részeitől eltekintve, Islandtól a Kongó államig és Japántól San-Marinoig nincs oly csak félig-meddig civilizált ország, melynek büntető­codexe ne volna, másrészt pedig bár mennyire is hangoztassa Bifíding (Hand­Ifj. Chorin Ferenc^. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A büntetőjogi codificatio külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom