Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

IPARJOGI SZEMLE stb., stli. vonatkoznak. Mindmegannyi oly javaslatok, amelyek a vb-ok erkölcsi erejének fokozására törekszenek. Ehelyütt kell megemlítenünk Fábinyi Tihamér kereske­delemügyi miniszter úrnak az országgyűlés felsőházának ülé­sében tett ama nyilatkozatát, amely megállapítja, hogy a ka­marák mellett működő Választott-bíróságok minden tekintet­ben «gondosan működnek*. Hatáskörük kiterjesztését azzal indokolta, hogy «a vb-ok döntéseit az élet, amely kielégülést kíván, hclyesleéssel fogadta. És ez a döntő faktor' — nem pe­dig a jogászi szempontok feltétlen érvényesülése*. Hasonló el­ismeröszavakkal illeti a Zsűrik működését, amelyek döntései •-általános megnyugvást keltenek és magas erkölcsi nívón mozognak*. Pap József, a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke, ugyan­csak a felsőház ülésében (a kamarai vb-ok hatáskörének ki­terjesztését tartalmazó javaslat tárgyalása alkalmával) han­goztatja, hogy «a kereskedelmi és iparkamarák működése iránt a jogásztársadalom és az ügyvédi társadalom nagy része a leg­nagyobb elismeréssel és megértéssel viseltetik. Mindazok az institúciók és mindazok az intézkedések, amelyek a kamarák által végeztetnek, a kereskedelmi éleinek nagy hasznára I un­nak és meg kell állapítanom, úgymond, hogy a tisztességtelen verseny terén, ezen a nagyon kényes területen is, már igen sok üdvös dolgot végeztek, kiváltképpen az eszmei javak ol­talma tekintetében». Ez elismerőszavakat a zsűritagokhoz adresszáljuk. Övék az érdem, hogy erkölcsi megítéléseiket, amelyeket oly gondo­san, oly ügybuzgalommal és annyi szeretettel készítenek elő, a kereskedő- és iparosvilág, úgyszintén a «jogásztársadalom nagyrészei> ^elismeréssel és megértéssel^ fogadja. A tisztességtelen versenyről szóló törvény módosítása. (Egyeztető eljárás.) Az üzleti hirdetések korlátozása és a tv. szóló 1923. V. te. módosítása tárgyában benyújtott javaslat tárgyalása alkalmával Pap József, a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke tette eme kijelentést: «a legnagyobb elismerés és köszönet jár a keresk. min. úrnak azért, hogy oly intézkedése­ket tett, amelyek megakadályozzák a felesleges perek kumu­lálását. A perik valóban, úgymond, nem arra valók, hogy azokkal visszaéljenek az emberek és szaporítsák azokat ok nélküh. A törvényjavaslat, amelyet az országgyűlés és a felsőház is immár elfogadott, azt akarja megakadályozni, hogy ha egy kereskedő a tv.-be ütköző dolgot csinál, akkor, ha már egy per van folyamatban, az összes versenytársak, vagy azoknak nagy része, ne léphessenek fel külön-külön perekkel a beszün­tetés iránt. A törvényjavaslatnak ebbe a gondolatába kapcsolódik bele az Egyeztető bizottságoknak a kamarák és az érdekképvisele­tek által való létesítése. Altalános elvek. Az egyeztetési eljárás lefolytatására hi­vatott testületek egyeztető-bizottsága, illetve bizottságai ha­táskörébe csak oly ügyek tartoznak, amelyekben a kérelmező (panaszos) indítványa kizárólag a közte és versenytársa, illetve versenytársai között felmerült vitának bíróságon kívül, békés úton való elintézésére irányul. — Aki a tisztességtelen ver­senytörvény értelmében kereset beadására jogosult (Tvt. 24. §), a keresetnek az illetékes bíróságnál történő beadása előtt, az illetékes egyeztető-bizottságok előtt panaszlottnak módot nyújthat arra, hogy az egyeztető eljárás során védekezését előadhassa, -sértettnek a kívánt elégtételt felajánlhassa, vagyis az ügynek békés úton való elintézése végett az illetékes egyez­tető-bizoltságnak ilyirányú támogatását, javaslatát kikér­hesse. — Az illetékesség a rendes bíróság illetékességére vo­natkozó elvekhez igazodik, azzal a változtatással, hogy az el­járásra jogosult (14. §.) szabadon választhat a panaszlott üz­leti telepe, vagy ilyennek nemlétében, lakhely szerint illetékes testületek (2. §.), vagy az illetékes kereskedelmi és iparkama­rák között. — Az egyeztető-bizottságok előtt kötött egyezség­nek ugyanazon joghatálya van, mint a kifogásolt üzleti eljá­rást, illetve magatartást szabályozó bírói egyességnek. — Az eljáró egyeztető-halóságok a felek kifejezett írásbeli hozzá­járulásával, mint választott bíróságok is működhetnek, amely esetben a választott bíróságok megalakulására és eljárására az 1911:1. tc. XVII. címének rendelkezései megfelelően alkal­mazandók. — Az egyeztetési eljárást lefolytató testület az előtte tárgyalt ügyben uem léphet fel felperesként. — Az egyeztető-bizottságok lelett a közvetlen felügyeletet az illeté­kes kamara elnöke gyakorolja. — Az eljárásnak az egyeztető­bizottság előtt történő folyamatba tétele sem a határidőnek folyását, sem a/, elévülést nem akasztja meg és annak folya­matban létele nem gátolja az ügynek bírói útra való terelését. Eljárás: Az egyeztető-bizottság az egyes ügyekben az el­nökből, 2 tagból és ugyanannyi póttagból alakul. A szükség­hez képest a testületek több egyeztető bizottságot is szervez­hetni k. Az egyeztető-bizottságok írásbeli teendőit a testületek által kijelölt titkár, illetve titkárok végzik, akik a zárt tanács­kozásokban is résztvehetnek, azonban szavazati joguk nincsen. — A felek megegyezhetnek abban, hogy az egyeztetési eljá­rást az illetékes testületeknél, illetve kamaráknál (azok tit­kárainak közreműködésével) egy, szabadon választott egyén tlőtl lefolytathassák. — Az egyeztető-bizottságok elnökét és tagjait a testületek közgyűlése (kamarák teljes ülése) titkos szavazás útján egy évi időtartamra választja. A budapesti kamara mellett működő Zsűritanács az elő­adói javaslatol helyeslőleg tudomásul vette. Függetlenül a törvényes szabályozástól, ez intézménynek erkölcsi alapon tör­li'nő felállítását kívánatosnak tartja. Abból az elgondolásból indul ki, hogy amennyiben ez intézmény működése köztudomá­súvá válik és ennekfolytán a bíróság is felhívja annak igénybe­vételére az érdekeltség figyelmét, áldásos munkát fog végezni. Egyfelől védelmet ad a jóhiszemű alpereseknek, másfelől pedig tehermentesíti a bíróságot a sokszor valóban peren kívül és nagyobb megnyugvásra elintézhető ügyekben. A budapesti kamara mellett működő Zsűrik ügyrendjé­nek módosítása. Az 1923 : V. versenytörvény alapján a buda­pesti kamara mellett működő és a kereskedelemügyi minszter úr által jóváhagyott ügyrend 14. §-ában nyert jog alapján a kamara megalakítja állandó bizottságait. A kamara a gyakor­lati tapasztalatok mérlegelésével úgy találja, hogy az eleddig szervezett két állandó bizottság helyett célszerűbbnek mutat­kozik négy, és pedig 30—30 tagból álló állandó bizottságnak és egy 50 tagból álló Zsűritanácsnak felállítása, amey bizott­ságok, illetve tanácsok továbbra is az eleddig követett általá­nos elvi szempontok figyelembevételével működnek. Az el­eddig megváltozott három elnökségi tag helyett a több bizott­ság működésére való tekintettel 12 tagot választ. Ügy az egyes bizottságokat, mint az egyes bizottságokba beosztott 3—3 el­nökségi tagot a Zsűri-iroda titkára a felek, illetve általános közérdekű kérdésekben 2 zsűritag jelenlétében kisorsolja. I. Bizottságok: Az egyes konkrét esetekben kisorsolt Zsűri­bizottságok hatáskörébe tartoznak: a) a kamara elnöksége ál­tal e bizottságokhoz utalt kérdések; b) szakvéleményadás a bíróságok, avagy hatóságok által a kamarához áttett peres ügyekben; c) döntés, a felek közös megkeresése alapján, pana­szos ügyekben; d) irányító véleményadás az egyes szakmák érdekeit érintő oly kérdésekben, amelyek eldöntése egyfelől sürgős, másfelől pedig a tényállítások (ujsághirdtések stb.) minden tekintetben tisztázottak. II. Zsűritanács. Általános, a magyar kereskedelmet és ipart érintő közérdekű kérdésekben a kamara elnöksége elrendelheti az állandó (négy) bizottságok tagjaiból alakítandó Zsűri-tanács egybehívását. A Zsűri-tanácsok tagjai: a) az állandó bizottsági tagok so­rából két zsűritag jelenlétében kisorsolt 50 tag, b) az állandó bizottságok elnökei. Az állandó bizottságok határozatképességéhez az elnökkel együtt 11, míg a Zsűri-tanács határozatképességéhez az elnö­kön kívül 20 tag jelenléte szükséges. Az állandó bizottságok határozataikat szótöbbség alapján hozzák meg és a határoza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom