Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

IPARJOGI SZEMLE lol a felek előtt kihirdetik. — A Zsűri-tanács nem hoz határo­zatot, ha a jelenlévő tagok közül öt zsűritag a javaslat ellen állást foglal. Ily esetben a kamara elnöksége újabb zsűrita­nács egybehívását rendelheti el. E bizottsági ülésre a kisor­solt tagokon kívül a javaslat ellen állást foglaló zsűritagok is meghívandók, a szavazásban azonban részt nem vehetnek. A tanács határozatait öt szótöbbséggel hozza. — Ügy az állandó bizottságok, mint a zsűritanácsok lefolyásáról pontos, a fel­szólalók véleményeit feltüntető jegyzőkönyv vezetendő. A jegy­zökönyvet az elnök, az előadó titkár, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő szüritag írja alá. (15. §.) Jelen szabályozás nem érinti a Zsűri ügyrendjének szabá­lyait. Így a választott bíróságok alakulásával kapcsolatos in­tézkedéseket és a zsűritagoknak az ügyrendben biztosított jo gait, illetve kötelezettségeit. A szabályozás tehát kizárólag a kereskedelmi miniszter úr által jóváhagyott keretek között mozog. A Nemzetközi Liga berlini nemzetközi kongresszusa. Már hírt adtunk a Tisztességtelen Verseny Leküzdésére Alakul! Nemzetközi Liga berlini kongresszusáról. A Liga most kül­dötte szél munkaprogramját, amelyet az alábbiakban közlünk: A) Az árrombolás elleni nemzetközi harc. Előadók: Blunson Hallá (angol), Wallace (angol), dr. Urbach Lajos (magyar). B) A kiárusítások szabályozása. Előadók: dr. Bányász Jenő (ma­gyar), dr. Folz (Németország). C) Az ajándékozás elleni nera­z'tkiizi küzdelem. Előadók: dr. Bányász Jenő (magyar), Blun­son Hallá (angol), van Gink (holland), dr. Junkerstorff (Német­ország, Ausztria). D) A rabatt jogi helyzete. Előadó: dr. Ma­yer Exner (Csehország), Senator a. d. Beythien (Németország) E) A tisztességtelen verseny-ügyekben való peres eljárás. Elő­adó: dr. Meszlény Artúr (magyar). F) A laikus elem részvé­tele a választott bírósági eljárásban. Előadó: dr. Kelemen Koméi (magyar). G) A versenytárs fogalmának helyes értel­mezése. Előadó: dr. Meszlény Artúr. H) <Venvirkungstheoi'ie». (Védelem a védjegyek elorzása ellen.) Előadó: dr. Fazekas Oszkár (magyar). I) A munkaadó felelőssége. Előadó: dr. Beck Salamon (magyar). A magyar előadók valamennyien tagjai a kamara jogi bizottságának. E program tehát csak őszinte örömmel tölthet el bennünket, mivel hangos bizonyítéka an­nak, hogy kamaránknak az iparjogvédelem terén kifejteit munkássága a nemzetközi fórumon is teljes elismerésre talál, továbbá mutatja azt a nagy érdeklődést amellyel a külföld a Zsűri és Választott Bíróságok intézménye iránt viseltetik. A védjegyes áru reklám csomagolásának utánzása. A vá­lasztottbíróság' a felperes és alperes cukorkáinak csomagolását összehasonlítva, kétségtelenül meggyőződött arról, — különös tekintettel a palack formára és a színes jellel ellátott, fel­felé sodort csomagolásra — hogy az alperes a cukorkaáruját oly jellegzetes külsőben hozza forgalomba, amelyről a for­galomban már a felperesi vállalat készítményeit szokták fel­ismerni. (Vb. 5333—1932.) Vaffyoni elégtétel. Alperes az újságban oly tartalmú hir­detést tett közzé', hogy nála bármilyen kerékpár 100 pengővel olcsóbb. Alperest fellebbezés hiányában már az elsőfokú bíró­ság jogerősen abbanhagyásra kötelezte, a vagyoni elégtételt illetőleg pedig (mivel alperes kerékpár eladással csak mellé­kesen foglalkozik) a Kúria 100 pengőben marasztalta. (Kúria ]'. IV. 6934—1932.) Elégtétel. A Tvt. §-ába ütközőként megállapított eljárás szándékosságából, valamint abból, hogy a felperes mint ön­álló gyári képviselő által forgalombahozott márkás áru meg­jelölése alatt az alperes olcsó áron silány árut hirdetett és hozott forgalomba, nyilvánvaló lévén a felperes üzleti érde­kcinek megkárosítása; szükségképpen következik, hogy a Tvt. 35. <§. 2. bekezdése értelmében a felperest az elégtételhez való igény is megilleti, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a [elperes valósággal folytatolt üzlete gyakorlásával közigaz­gatási és pénzügyi rendelkezéseket sértett-e. (K. P. IV. •r, 75-1932.) A cégvalódiság elve a cégtoldatra is alkalmazást nyer. A Tvt. 7. $-ának első mondata tiltja azt, hogy valaki üzleti vál­lalata körében oly vállalatjelzőt használjon, amely őt meg nem illeti. E tilalom érvényesüléséhez azonban nem szüksé­ges az, hogy a jogosulatlan használat valakinek alanyi jogát sértse, — hanem a jogkövetkezmények beállanak tekintet nél­kül arra, hogy ezzel másvalakinek személyiségi jogát sér­tette-e vagy sem? Minthogy pedig a cégvalódiság elve a cég­toldatra is alkalmazást nyer, döntő ezúttal csupán az, hogy az alperest a „Merkúr" cégtoldat megilleti-e vagy sem? Ab­banhagyást minden versenytárs követelhet. (K. P. IV. 2430—1932.) Hangzatos cégtoldatok. Az 1922 : XII. te. 56. §-a értelmében az iparos cégtábláján a családi és utónevét tartozik feltűn­tetni: természetszerűleg feltűntetheti azon az ipara (üzlete tárgya) közelebbi megjelölését is, ami azonban külön igazolt jogosultság nélkül hangzatos és az ipara közelebbi megjelölé­sére nem szolgáló toldatok használatára nem terjed ki. (P. IV. 2430-1932 Kúria.) Keklániszédelgés. „Nincsen levegő pumpája, amelyben a por és piszok halmozódik fel, aminek következtében az ha-, mar helytelenül működik." A fellebbezési bíróság által meg­állapított, meg nem támadott tényállás szerint azonban a por és piszok úgy a légiekbe, mint az olajfékbe bejuthat. E sze­rint az alperes lényállítása valótlan. Alperes ezenkívül mér­legrendszerét mint a technikai fejlődés és haladás jelentős eredményét tüntette fel. Alperesnek azon hirdetése, hogy a H. gyorsmérleg „lényegesen olcsóbb mint a vele egyenértékű egyéb gyártmány", annak dacára, hogy hirdetése további szö­vegében a külföldet, a vámot és a fuvarköltséget is megem­líti, nem zárja ki azt az értelmezést, hogy a felperes a H. mérleg olcsóságát minden más vele egyenértékű gyártmányra, tehát belföldi árura is egyaránt vonatkoztatja. Minthogy al­peres nem vitatja, hogy tényállítása ebben az értelemben is való, a fellebbezési bíróságnak az alperest ebben a részben abbanhagyásra kötelező rendelkezése a Tvt. 2. §. második be­kezdésének megfelel. (K. P. IV. 8380—1932.) A munkaadó az üzleti alkalmazottnak a Tvt. rendelkezé­seibe ütköző cselekményei abbanhagyásáról gondoskodni tar­tozik az esetben is, ha az üzlettulajdonost a cselekmény el­követésénél vétkesség nem terheli, — minthogy a tiltott cse­lekmény minden körülmények között abbanhagyandó. (K. IV. 274—1931.) „T" alakú bevályás is törvényes oltalmat élvezhet. A kir. Kúria a jury szakvéleményével egyetértően megállapítja, hogy a „T" alakú vályat egy meghatározott vállalatból származó hashajtó tablettára utal. (K. 2334—1932.) Károsodás kimutatása nélkül is heh e van méltányos pénz­beli kártérítésnek (u. n. elégtételnek). Szándékosság mellett ugyanis a Tvt. 9. §-ába ütköző esetben a 35. §. 2-ik bekezdése (elégtétel megítélése) alkalmazást nyerhet, vagyis a bíróság a számbavehető törvényes érdekek mérlegelésével, nem túl­zottan, pénzbeli elégtételt megállapíthat. (K. 2434—1932.) A versenytárs üzlethelyiségének lebecsülése. „Üzlet" szó után következő „És nem pince" szavak használata („souterrain" üzletnél) az üzleti tisztességgel ellenkezik. (Kúria P. IV. 3315—1932.) Jogosulatlan iparűzés elbírálása. Az a kérdés, hogy az al­peres képesítés nélkül, csupán ruhakereskedői iparigazolvány alapján jogosulatlanul foglalkozik szabóiparral, az iparrendé­szet körébe esik és nem minősíthető a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekménynek. (Kúria P. IV. 8621—1932.) Veszteséges eladás hirdetése. Ha a hirdetés általánosság­ban arra utal, hogy az eladás veszteséggel történik és meg­állapítható, hogy egyes árukat nem veszteséggel, hanem nyere­séggel adnak el. ebben az esetben a hirdetés a valóságnak nem felel meg s a versenytörvény 2. 4-ába ütközik. (Vb. 14.614—1932.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom