Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

IPARJOGI SZEMLE lol a felek előtt kihirdetik. — A Zsűri-tanács nem hoz határozatot, ha a jelenlévő tagok közül öt zsűritag a javaslat ellen állást foglal. Ily esetben a kamara elnöksége újabb zsűritanács egybehívását rendelheti el. E bizottsági ülésre a kisorsolt tagokon kívül a javaslat ellen állást foglaló zsűritagok is meghívandók, a szavazásban azonban részt nem vehetnek. A tanács határozatait öt szótöbbséggel hozza. — Ügy az állandó bizottságok, mint a zsűritanácsok lefolyásáról pontos, a felszólalók véleményeit feltüntető jegyzőkönyv vezetendő. A jegyzökönyvet az elnök, az előadó titkár, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő szüritag írja alá. (15. §.) Jelen szabályozás nem érinti a Zsűri ügyrendjének szabályait. Így a választott bíróságok alakulásával kapcsolatos intézkedéseket és a zsűritagoknak az ügyrendben biztosított jo gait, illetve kötelezettségeit. A szabályozás tehát kizárólag a kereskedelmi miniszter úr által jóváhagyott keretek között mozog. A Nemzetközi Liga berlini nemzetközi kongresszusa. Már hírt adtunk a Tisztességtelen Verseny Leküzdésére Alakul! Nemzetközi Liga berlini kongresszusáról. A Liga most küldötte szél munkaprogramját, amelyet az alábbiakban közlünk: A) Az árrombolás elleni nemzetközi harc. Előadók: Blunson Hallá (angol), Wallace (angol), dr. Urbach Lajos (magyar). B) A kiárusítások szabályozása. Előadók: dr. Bányász Jenő (magyar), dr. Folz (Németország). C) Az ajándékozás elleni neraz'tkiizi küzdelem. Előadók: dr. Bányász Jenő (magyar), Blunson Hallá (angol), van Gink (holland), dr. Junkerstorff (Németország, Ausztria). D) A rabatt jogi helyzete. Előadó: dr. Mayer Exner (Csehország), Senator a. d. Beythien (Németország) E) A tisztességtelen verseny-ügyekben való peres eljárás. Előadó: dr. Meszlény Artúr (magyar). F) A laikus elem részvétele a választott bírósági eljárásban. Előadó: dr. Kelemen Koméi (magyar). G) A versenytárs fogalmának helyes értelmezése. Előadó: dr. Meszlény Artúr. H) <Venvirkungstheoi'ie». (Védelem a védjegyek elorzása ellen.) Előadó: dr. Fazekas Oszkár (magyar). I) A munkaadó felelőssége. Előadó: dr. Beck Salamon (magyar). A magyar előadók valamennyien tagjai a kamara jogi bizottságának. E program tehát csak őszinte örömmel tölthet el bennünket, mivel hangos bizonyítéka annak, hogy kamaránknak az iparjogvédelem terén kifejteit munkássága a nemzetközi fórumon is teljes elismerésre talál, továbbá mutatja azt a nagy érdeklődést amellyel a külföld a Zsűri és Választott Bíróságok intézménye iránt viseltetik. A védjegyes áru reklám csomagolásának utánzása. A választottbíróság' a felperes és alperes cukorkáinak csomagolását összehasonlítva, kétségtelenül meggyőződött arról, — különös tekintettel a palack formára és a színes jellel ellátott, felfelé sodort csomagolásra — hogy az alperes a cukorkaáruját oly jellegzetes külsőben hozza forgalomba, amelyről a forgalomban már a felperesi vállalat készítményeit szokták felismerni. (Vb. 5333—1932.) Vaffyoni elégtétel. Alperes az újságban oly tartalmú hirdetést tett közzé', hogy nála bármilyen kerékpár 100 pengővel olcsóbb. Alperest fellebbezés hiányában már az elsőfokú bíróság jogerősen abbanhagyásra kötelezte, a vagyoni elégtételt illetőleg pedig (mivel alperes kerékpár eladással csak mellékesen foglalkozik) a Kúria 100 pengőben marasztalta. (Kúria ]'. IV. 6934—1932.) Elégtétel. A Tvt. §-ába ütközőként megállapított eljárás szándékosságából, valamint abból, hogy a felperes mint önálló gyári képviselő által forgalombahozott márkás áru megjelölése alatt az alperes olcsó áron silány árut hirdetett és hozott forgalomba, nyilvánvaló lévén a felperes üzleti érdekcinek megkárosítása; szükségképpen következik, hogy a Tvt. 35. <§. 2. bekezdése értelmében a felperest az elégtételhez való igény is megilleti, még pedig tekintet nélkül arra, hogy a [elperes valósággal folytatolt üzlete gyakorlásával közigazgatási és pénzügyi rendelkezéseket sértett-e. (K. P. IV. •r, 75-1932.) A cégvalódiság elve a cégtoldatra is alkalmazást nyer. A Tvt. 7. $-ának első mondata tiltja azt, hogy valaki üzleti vállalata körében oly vállalatjelzőt használjon, amely őt meg nem illeti. E tilalom érvényesüléséhez azonban nem szükséges az, hogy a jogosulatlan használat valakinek alanyi jogát sértse, — hanem a jogkövetkezmények beállanak tekintet nélkül arra, hogy ezzel másvalakinek személyiségi jogát sértette-e vagy sem? Minthogy pedig a cégvalódiság elve a cégtoldatra is alkalmazást nyer, döntő ezúttal csupán az, hogy az alperest a „Merkúr" cégtoldat megilleti-e vagy sem? Abbanhagyást minden versenytárs követelhet. (K. P. IV. 2430—1932.) Hangzatos cégtoldatok. Az 1922 : XII. te. 56. §-a értelmében az iparos cégtábláján a családi és utónevét tartozik feltűntetni: természetszerűleg feltűntetheti azon az ipara (üzlete tárgya) közelebbi megjelölését is, ami azonban külön igazolt jogosultság nélkül hangzatos és az ipara közelebbi megjelölésére nem szolgáló toldatok használatára nem terjed ki. (P. IV. 2430-1932 Kúria.) Keklániszédelgés. „Nincsen levegő pumpája, amelyben a por és piszok halmozódik fel, aminek következtében az ha-, mar helytelenül működik." A fellebbezési bíróság által megállapított, meg nem támadott tényállás szerint azonban a por és piszok úgy a légiekbe, mint az olajfékbe bejuthat. E szerint az alperes lényállítása valótlan. Alperes ezenkívül mérlegrendszerét mint a technikai fejlődés és haladás jelentős eredményét tüntette fel. Alperesnek azon hirdetése, hogy a H. gyorsmérleg „lényegesen olcsóbb mint a vele egyenértékű egyéb gyártmány", annak dacára, hogy hirdetése további szövegében a külföldet, a vámot és a fuvarköltséget is megemlíti, nem zárja ki azt az értelmezést, hogy a felperes a H. mérleg olcsóságát minden más vele egyenértékű gyártmányra, tehát belföldi árura is egyaránt vonatkoztatja. Minthogy alperes nem vitatja, hogy tényállítása ebben az értelemben is való, a fellebbezési bíróságnak az alperest ebben a részben abbanhagyásra kötelező rendelkezése a Tvt. 2. §. második bekezdésének megfelel. (K. P. IV. 8380—1932.) A munkaadó az üzleti alkalmazottnak a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekményei abbanhagyásáról gondoskodni tartozik az esetben is, ha az üzlettulajdonost a cselekmény elkövetésénél vétkesség nem terheli, — minthogy a tiltott cselekmény minden körülmények között abbanhagyandó. (K. IV. 274—1931.) „T" alakú bevályás is törvényes oltalmat élvezhet. A kir. Kúria a jury szakvéleményével egyetértően megállapítja, hogy a „T" alakú vályat egy meghatározott vállalatból származó hashajtó tablettára utal. (K. 2334—1932.) Károsodás kimutatása nélkül is heh e van méltányos pénzbeli kártérítésnek (u. n. elégtételnek). Szándékosság mellett ugyanis a Tvt. 9. §-ába ütköző esetben a 35. §. 2-ik bekezdése (elégtétel megítélése) alkalmazást nyerhet, vagyis a bíróság a számbavehető törvényes érdekek mérlegelésével, nem túlzottan, pénzbeli elégtételt megállapíthat. (K. 2434—1932.) A versenytárs üzlethelyiségének lebecsülése. „Üzlet" szó után következő „És nem pince" szavak használata („souterrain" üzletnél) az üzleti tisztességgel ellenkezik. (Kúria P. IV. 3315—1932.) Jogosulatlan iparűzés elbírálása. Az a kérdés, hogy az alperes képesítés nélkül, csupán ruhakereskedői iparigazolvány alapján jogosulatlanul foglalkozik szabóiparral, az iparrendészet körébe esik és nem minősíthető a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekménynek. (Kúria P. IV. 8621—1932.) Veszteséges eladás hirdetése. Ha a hirdetés általánosságban arra utal, hogy az eladás veszteséggel történik és megállapítható, hogy egyes árukat nem veszteséggel, hanem nyereséggel adnak el. ebben az esetben a hirdetés a valóságnak nem felel meg s a versenytörvény 2. 4-ába ütközik. (Vb. 14.614—1932.)