Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

IPARJOGI SZEMLE xxvii. Lt'a GEWERBERECHTLICHE 1933 márcNrápr 3-4, sz. HAVI FOLYÓIRAT RUNDSCHAU Tagsági járulékként Ifi MONATSSCHRIFT ,. Jáhrlicher Bezugspreis IU P AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE IIHRIVTI^UNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület - Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Védjegyügyi reformok Az egész világon észlelhető jelenség, hogy a védjegyjogoknak többé-kevésbé formalisztikus rendszerét a versenyjognak a materiális igazságot szem előtt tartó szelleme egészíti ki, sőt a védjegyjog tételeit átformálja, az anyagi igazság érvényesülésére alkalmas tételekkel bővíti ki. A versenyjognak ez a világszerte érvényesülő tendenciája a magyar jogban is diadalra jutott. A védjegyjogi reform abból a helyes felfogásból indult ki, hogy a védjegyjog úgy anyagi, mint eljárási részében a tisztességtelen verseny leküzdésére szolgáló jognak egyik része. E felfogásának megfelelően úgy a peres, mint a nem peres eljárásban a kamarákkal való szerves együttműködésben keresi a reform-megoldásokat és így azt a kereskedő- és iparosvilág csak általános helyesléssel fogadhatja. /. Eljárás. A védjegyet lajstromozás végett továbbra is az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell bejelenteni. (1. §.) Minden védjegyet írásban vagy szóval kell bejelenteni. A szóbeli bejelentésről a kereskedelmi és iparkamara jegyzőkönyvet vesz fel. (3. §.) A nemzetközi lajstromozás iránti kérelem is az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál nyújtandó be. (20. §.) Ha a bejelentés a törvényben megállapított követelményeknek (az áru minőségére, rendeltetésére utal stb., stb.) nem felel meg, a kereskedelmi és iparkamara a bejelentőt harminc napot meg nem haladó határidő kitűzése mellett a hiányok pótlására, illetőleg nyilatkozattételre hívja fel. (5. §.) Ha a bejelentő a hiányokat kellő időben nem pótolja, vagy a megfelelő nyilatkozatot nem teszi meg, a kereskedelmi és iparkamara a bejelentést visszautasítja. (17. §.) A lajstromozás időtartama 10 év. (10. §.) A törlés iránti keresetet az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál kell benyújtani, amely a per feljegyzése után azt haladéktalanul a szabadalmi bírósághoz terjeszti fel. (13. §.) //. Jogorvoslatok. A kereskedelmi és iparkamarának a fél kérelmének helyt nem adó határozata ellen a fél a határozat kézbesítésétől számított harminc nap alatt előterjesztéssel élhet. Az előterjesztést a szabadalmi bírósághoz címezve a kereskedelmi és iparkamaránál kell benyújtani. (17. §.) ///. Bírói eljárás. A szabadalmi bíróság mint egyes bíró és mint 3 tagból álló bírói tanács működik. (19—20. §§.) A tanács által elsőfokon hozott végzések ellen benyújtott felfolyamodások felett a m. kir. Kúriának szabadalmi ügyekben is eljáró, ülnökök bevonása nélkül alakított öttagú tanács határoz. (18—19. §.) IV. A kamarák szerves bekapcsolása a bírói eljárásba. Az 1923 :V. t.-c. 41T és 43. §§-ai rendelkezéseit védjegyperekben az illetékes kamarára nézve megfelelően alkalmazni kell. (21. §.) A szabadalmi bíróság tehát a felperes által külön e célból bemutatott keresetlevél egyik példányának megküldésével az illetékes kereskedelmi és iparkamarát hivatalból értesíti. A kamara mind az elsőfokú, mind a fellebbviteli tárgyalásokon kiküldöttel képviseltetheti magát, aki közérdekből felszólalhat. Ha a kamara az eljárásban kiküldöttel részt vett, az ügyben hozott véghatározatot a kamarával is közölni kell. (Tv. 41. §.) A kereskedelmi és iparkamarák a nekik biztosított jogok érvényesítését és a rájuk bízott füladatok ellátását a zsűriútján gyakorolják. A rendelet tehát nemcsak hogy fenntartja a kamarák védjegylajstromozási hatáskörét, hanem azt a kamaráknak a peres eljárásba való szerves bekapcsolásával lényegesen és értékes hatáskörrel kiegészíti. A rendelet ez év május hó 1-én lép életbe Joggyakorlatok Elismerő hangok a Zsűrik és Választott-bíróságok működéséről. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Zsűritanács Székács Imre elnökségi tag elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésében behatóan foglalkozott azokkal a panaszokkal, amelyek a Választott-bíróság alakulása ellen jogászkörök részéről elhangzottak. Elnök megnyitóbeszédében nyomatékkal hívta fel a Zsűrik és Választott-bíróságok intézményének fontosságára a zsűritagok figyelmét. A kamara mellett működő Zsűrik intézménye — úgymond — immár kilenc éve fejti ki valóban áldásos tevékenységét. Erkölcsi megítéléseivel és szakvéleményeivel helyes irányt mutat az üzleti verseny mindmegannyi megnyilatkozásában, kifejezésre juttatja továbbá az egyes peres, illetve panaszos ügyekben az üzleti tisztesség alapján álló kereskedő- és iparoskörök közfelfogását. A Zsűrik erkölcsi megítélései, szakvéleményei a külföldi szakirodalomban is legelismerőbb méltatásban részesültek. Mi sem bizonyítja jobban ez intézmény gyakorlati erejét, fontos gazdasági szerepét és erkölcsi tekintélyét, mint az a tény, hogy a külföldi kereskedők és iparoskörök a legnagyobb érdeklődéssel nézik a tisztességtelen verseny terén működő magyar Zsűrik tevékenységét. Ismételten és ismételten kísérletet tesznek, hogy a már mind több és több külföldi kamara mellett, különböző elnevezések alatt működő véleményező szervek, miként nálunk, törvényes intézkedések alapján szervesen belekapcsoltassanak a bírói eljárásba. Ha végül utalunk arra, úgymond, hogy a Zsűrik szakvéleményei nemcsak hogy szankcionáltattak a Kúria ítéleteiben, hanem a rendes bíróságok e szakvéleményekben a kereskedelmi és ipari közfelfogás helyes kialakulását, tárgyilagos pártatlan megnyilatkozását látják, úgy mindeme körülményekarra kell, hogy késztessék a kamarát, hogy az egyes Zsűri-bizottságok helyes kialakulását és ezzel a Zsűri-intézmény erkölcsi tekintélyét, pártatlanságát, valamennyi szakma felett álló erkölcsi erejét, további intézkedésekkel kiépítse és biztosítsa. E célt szolgálja a Zsűri-tanácsok és bizottságok ügyrendjének a fenti szellemben való reformálása (amelyet lapunk más helyén ismertetünk), továbbá a Választott-bíróságok alakulásával kapcsolatosan előterjesztett javaslatok, amelyek a zsűritagoknak, mint választott bíráknak magatartására, a zsűritagok számának korlátozására, a bírósági tagok kisorsolására