Iparjogi szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 7. szám - A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa

IPARJOGI SZEMLE VYIU évfolyam AAIVi Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MON ATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1930 tr i SZÁM Tagsági járulékként 1f| Jáhriicher Bezugspreis IU | SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kon­gresszusa a legnagyobb siket jegyében folyt le. Ott láttuk a külföld legkiválóbb jogászait, szabadalmi ügyvivőit és nagyobb világcégek, világmárkák tulajdonosait. A kongresszusnak Budapesten való megtartása már egy­magában véve is a külföldi kongresszusokon sikerteljesen szerepelt kiváló magyar ügyvédi és szabadalmi ügyvivői kar érdeme. Ennek tulajdoníttatjuk, hogy a Nemzetközi Iparjog­védelmi Szövetség vezetősége belatini Belatiny Artúr keres­kedelmi és iparkamarai elnök, a magyarországi csoport elnö­kének és Kelemen István kormányfötanácsosnak, a magyar csoport alelnökének a magyar kormány nevében előterjesz­tett kérelmét, a kongresszusnak Budapesten való megtartását nagy örömmel fogadta és azt a többi államok előterjesztésé­vel szemben elfogadta. A kongresszus munkájáról, főleg a magyar ipar védelmé­vel kapcsolatos döntéseiről a következőkben számolunk be: A kongresszus egyik legnagyobb sikere volt, hogy a szabadalmuk elsőbbségi jogának kérdésében az előző kon­gresszusokon kifejezésre juttatott különböző felfogásokat összhangba hozni igyekezett. Egyengette az útját annak, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben a magyar-olasz és angol álláspont egymáshoz közeledve egy nemzetközi egy­séges álláspontot teremtsen. A harmadik személyek jogainak fenturlása a zürichi kongresszus és a genfi konferencia óta, tehát már 4 eszten­deje állandóan napirenden van. A magyarországi csoport már a genfi kongresszuson indítványozta, hogy az Unió törölje a harmadik személyek jogait, de tartsa fenn a szemé­lyes tulajdonjogot. A magyar csoport ez előterjesztésével a jóhiszemű magyar feltaláló jogait kívánta a hatalmas nyu­gati államok gyáriparával szemben megvédeni. A magyar csoport készségének adott kifejezést abban az irányban, hogy az egységes megállapodást előmozdítandó, hajlandó bizonyos koncessziókat tenni, ez azonban semmi körülmények közt sem történhet a jóhiszemű magyar feltalálók és a magyar gyár­ipar rovására. A kongTesszus az eszmei javuk leghatályosabb oltalmát követelte és sürgette, így a nem védett minták és géprészek szolgai utánzását, amennyiben azok megtévesztő jellegűek, tisztességtelen versenynek minősítette. Ugyancsak tiltott versenyeszköznek minősítette a védjeggyel ellátott gépek el­különített részeinek azonos vagy hasonló védjeggyel való megjelölését. A védjegyek átruházása és függetlensége kérdé­sében a törvény merev rendelkezéseivel szemben lényeges enyhülést hozott és hajlik affelé az álláspont felé, amely a védjegyekben önálló jogtárgyat lát. A védjegyes áruknak a legmesszebbmenő védelmet biztosítja, amennyiben a letett védjegy oltalmi körét kiterjeszti a védjegyek mindazon meg­jelenési formáira, amelyek alkalmasak a fogyasztóközönséget a védjegyes áruk származása tekintetében megtéveszteni. A tisztességtelen verseny kérdésében a kongresszus a Juryk és Választott Bíróságok működésével szemben teljes elismeré­sének adott kifejezést és nagy figyelemmel hallgatta a magyar előadóknak a Juryk és Választott Bíróságok szerve­zetéről és működéséről szóló előterjesztéseit, illetőleg ismer­tetéseit. A kongresszus általános tetszéssel fogadta a szabadalmi ügyek bírósági elintézésének módjairól, továbbá az iparjog­védelmi jogok pozitív értelmezése alapján az uniós megegye­zések rendszeres revíziójára vonatkozó előterjesztéseket. A kongresszuson előadóként kiváló sikerrel szerepeltek dr. Mayer Géza, a Szab. Bíróság alelnöke, Harsányi Jenő szab. ügyvivő, dr. Pulágyi Róbert, Kelemen András, dr. Szenté Lajos, dr. Urbach Lajos és dr. Bányász Jenő. A kongresszus a hozzáfűzött reményeknek minden tekin­tetben megfelelt, amennyiben az előbbi kongresszusokon még igen élesen egymással szembenálló felfogásokat és külön­véleményeket összhangba hozta és egy hatalmas lépéssel vitte élőbbre az iparjogvédelem ügyét és lehetővé tette az 1933-ban Londonban megtartandó kongresszus egységes állásfoglalását. A védjegytörvény és a verseny­törvény jogviszonya*) X. n. A védjegyes áruk forgalombahozatalával kapcsolatban pe­dig a Jury és a Választott Bíróságok ama álláspontjuknak adnak kifejezést, hogy „a lefoglalás alkalmával talált üvegek és címkék, mint előkészületi cselekmények, a forgalomba­hozatal tényét megállapítják. A jóhiszemű védjegylajstro­mozás azonban egymagában még a forgalombahozatalt nem állapítja meg. (J. 4099. D. — 1930.) A védjegylajstroniozásokkal kapcsolatban ismételten ki­fogás tárgyává tétetett egyes versenyvállalatoknak ama üzleti eljárása, hogy a kereskedelmi forgalomban immár értéket képező, közismert szómegnevezéseket, védjegyeket rokontermészetű árukra lajstromoznak be. A Jury e kérdés­ben utal az árunemek hasonlóságával kapcsolatban ismételten elfoglalt ama álláspontjára, hogy az árunemek rokontermé­szete a megtévesztés lehetősége szempontjából bírálandó el, vagyis vizsgálandó ama körülmény, hogy az. azonos, vagy hasonló elnevezéssel, illetve ábrával ellátott áruk alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a vevőközönség e megjelölésekben, illetve ábrázolásokban egy és ugyanabból a vállalatból szár­mazó védjegyes árukra gondol. Maga a védjegylajstromozás azonban a Jury megítélése szerint még nem lehet alkalmas arra, hogy a védjegybitorlás fennforgását megállapítaná, mivel a Jury megítélése szerint az ily lajstromozás mind­addig jófiiszeniű, amíg beigazolást nem nyer, hogy a gazda­sági piacon későbben megjelenő versenytárs a kérdéses véd­jegy, avagy védjegyes áru lajstromozásáról tudomással bírrr illetve tudomással bírhatott. (J. 4099. Z. — 1930.) Gyakori panasz tárgya, hogy egyes versenytársak külföldi eégek megbízásai alapján a külföldi vállalat védjegyeit a saját nevükre lajstromozzák és e formális jog alapján a ha­sonló, ugyanabból a külföldi vállalatból származó eredeti véd­jeggyel ellátott ugyanazonos árukat (védjegyes árukat) for­galombahozó versenytársak ellen fellépnek. A Jury nézete szerint a védjegylicencia még abban az esetben sem ad az engedményesnek (fOTgalombahozónak) a kérdéses védjegyet jogosan használó versenytárssal szemben korlátlan védjegy­jogokat, ha az eredeti védjegytulajdonos védjegyének müs javára történő lajstromozására külön felhatalmazást adott­Jogos használat alatt ugyanis az üzleti tisztesség szempont­jából általában az ugyanabból a gyári előállító vállalatiból, vagy az eredeti védjegyes vállalatokból származó, azonos vagy hasonló védjeggyel ellátott áruk forgalombahozatalát kell ér­• Előző közlemény 1930 júniusi számban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom