Iparjogi szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 7. szám - A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa

IPARJOGI SZEMLE VYIU évfolyam AAIVi Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MON ATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1930 tr i SZÁM Tagsági járulékként 1f| Jáhriicher Bezugspreis IU | SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa a legnagyobb siket jegyében folyt le. Ott láttuk a külföld legkiválóbb jogászait, szabadalmi ügyvivőit és nagyobb világcégek, világmárkák tulajdonosait. A kongresszusnak Budapesten való megtartása már egymagában véve is a külföldi kongresszusokon sikerteljesen szerepelt kiváló magyar ügyvédi és szabadalmi ügyvivői kar érdeme. Ennek tulajdoníttatjuk, hogy a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség vezetősége belatini Belatiny Artúr kereskedelmi és iparkamarai elnök, a magyarországi csoport elnökének és Kelemen István kormányfötanácsosnak, a magyar csoport alelnökének a magyar kormány nevében előterjesztett kérelmét, a kongresszusnak Budapesten való megtartását nagy örömmel fogadta és azt a többi államok előterjesztésével szemben elfogadta. A kongresszus munkájáról, főleg a magyar ipar védelmével kapcsolatos döntéseiről a következőkben számolunk be: A kongresszus egyik legnagyobb sikere volt, hogy a szabadalmuk elsőbbségi jogának kérdésében az előző kongresszusokon kifejezésre juttatott különböző felfogásokat összhangba hozni igyekezett. Egyengette az útját annak, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben a magyar-olasz és angol álláspont egymáshoz közeledve egy nemzetközi egységes álláspontot teremtsen. A harmadik személyek jogainak fenturlása a zürichi kongresszus és a genfi konferencia óta, tehát már 4 esztendeje állandóan napirenden van. A magyarországi csoport már a genfi kongresszuson indítványozta, hogy az Unió törölje a harmadik személyek jogait, de tartsa fenn a személyes tulajdonjogot. A magyar csoport ez előterjesztésével a jóhiszemű magyar feltaláló jogait kívánta a hatalmas nyugati államok gyáriparával szemben megvédeni. A magyar csoport készségének adott kifejezést abban az irányban, hogy az egységes megállapodást előmozdítandó, hajlandó bizonyos koncessziókat tenni, ez azonban semmi körülmények közt sem történhet a jóhiszemű magyar feltalálók és a magyar gyáripar rovására. A kongTesszus az eszmei javuk leghatályosabb oltalmát követelte és sürgette, így a nem védett minták és géprészek szolgai utánzását, amennyiben azok megtévesztő jellegűek, tisztességtelen versenynek minősítette. Ugyancsak tiltott versenyeszköznek minősítette a védjeggyel ellátott gépek elkülönített részeinek azonos vagy hasonló védjeggyel való megjelölését. A védjegyek átruházása és függetlensége kérdésében a törvény merev rendelkezéseivel szemben lényeges enyhülést hozott és hajlik affelé az álláspont felé, amely a védjegyekben önálló jogtárgyat lát. A védjegyes áruknak a legmesszebbmenő védelmet biztosítja, amennyiben a letett védjegy oltalmi körét kiterjeszti a védjegyek mindazon megjelenési formáira, amelyek alkalmasak a fogyasztóközönséget a védjegyes áruk származása tekintetében megtéveszteni. A tisztességtelen verseny kérdésében a kongresszus a Juryk és Választott Bíróságok működésével szemben teljes elismerésének adott kifejezést és nagy figyelemmel hallgatta a magyar előadóknak a Juryk és Választott Bíróságok szervezetéről és működéséről szóló előterjesztéseit, illetőleg ismertetéseit. A kongresszus általános tetszéssel fogadta a szabadalmi ügyek bírósági elintézésének módjairól, továbbá az iparjogvédelmi jogok pozitív értelmezése alapján az uniós megegyezések rendszeres revíziójára vonatkozó előterjesztéseket. A kongresszuson előadóként kiváló sikerrel szerepeltek dr. Mayer Géza, a Szab. Bíróság alelnöke, Harsányi Jenő szab. ügyvivő, dr. Pulágyi Róbert, Kelemen András, dr. Szenté Lajos, dr. Urbach Lajos és dr. Bányász Jenő. A kongresszus a hozzáfűzött reményeknek minden tekintetben megfelelt, amennyiben az előbbi kongresszusokon még igen élesen egymással szembenálló felfogásokat és különvéleményeket összhangba hozta és egy hatalmas lépéssel vitte élőbbre az iparjogvédelem ügyét és lehetővé tette az 1933-ban Londonban megtartandó kongresszus egységes állásfoglalását. A védjegytörvény és a versenytörvény jogviszonya*) X. n. A védjegyes áruk forgalombahozatalával kapcsolatban pedig a Jury és a Választott Bíróságok ama álláspontjuknak adnak kifejezést, hogy „a lefoglalás alkalmával talált üvegek és címkék, mint előkészületi cselekmények, a forgalombahozatal tényét megállapítják. A jóhiszemű védjegylajstromozás azonban egymagában még a forgalombahozatalt nem állapítja meg. (J. 4099. D. — 1930.) A védjegylajstroniozásokkal kapcsolatban ismételten kifogás tárgyává tétetett egyes versenyvállalatoknak ama üzleti eljárása, hogy a kereskedelmi forgalomban immár értéket képező, közismert szómegnevezéseket, védjegyeket rokontermészetű árukra lajstromoznak be. A Jury e kérdésben utal az árunemek hasonlóságával kapcsolatban ismételten elfoglalt ama álláspontjára, hogy az árunemek rokontermészete a megtévesztés lehetősége szempontjából bírálandó el, vagyis vizsgálandó ama körülmény, hogy az. azonos, vagy hasonló elnevezéssel, illetve ábrával ellátott áruk alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a vevőközönség e megjelölésekben, illetve ábrázolásokban egy és ugyanabból a vállalatból származó védjegyes árukra gondol. Maga a védjegylajstromozás azonban a Jury megítélése szerint még nem lehet alkalmas arra, hogy a védjegybitorlás fennforgását megállapítaná, mivel a Jury megítélése szerint az ily lajstromozás mindaddig jófiiszeniű, amíg beigazolást nem nyer, hogy a gazdasági piacon későbben megjelenő versenytárs a kérdéses védjegy, avagy védjegyes áru lajstromozásáról tudomással bírrr illetve tudomással bírhatott. (J. 4099. Z. — 1930.) Gyakori panasz tárgya, hogy egyes versenytársak külföldi eégek megbízásai alapján a külföldi vállalat védjegyeit a saját nevükre lajstromozzák és e formális jog alapján a hasonló, ugyanabból a külföldi vállalatból származó eredeti védjeggyel ellátott ugyanazonos árukat (védjegyes árukat) forgalombahozó versenytársak ellen fellépnek. A Jury nézete szerint a védjegylicencia még abban az esetben sem ad az engedményesnek (fOTgalombahozónak) a kérdéses védjegyet jogosan használó versenytárssal szemben korlátlan védjegyjogokat, ha az eredeti védjegytulajdonos védjegyének müs javára történő lajstromozására külön felhatalmazást adottJogos használat alatt ugyanis az üzleti tisztesség szempontjából általában az ugyanabból a gyári előállító vállalatiból, vagy az eredeti védjegyes vállalatokból származó, azonos vagy hasonló védjeggyel ellátott áruk forgalombahozatalát kell ér• Előző közlemény 1930 júniusi számban.